Irodalmi Szemle, 2019
2019/5 - LENGYEL - Télffy Ármin: A dekoltázs metafizikai mélysége (tanulmány)
teti: „(T)e a csenddel csalsz meg biintetesul, /elszantan, nema hatalommal munkahoz latsz (...).” Mint a versbol kiderul, a muzsa autenticitasanak forrasa az, hogy minden ferfit, minden eros vagy gyenge koltot a „csenddel csalja meg”. Azaz nem azonosul nyelvukkel, nem tanulja meg koltoi szotaruk szavait. A vers beszelojet, az autonom, eros kolto statuszaert kiizdo ferfi-versbeszelot mindez szorongassal tolti el, elhatalmasodik rajta a jeghideg (cool) muzsa autentikus lete altal kozvetitett hatasiszony. „De te meg elvezed is e felelmembol fakado vacogast, I ami lehuti a levegot koriilotted, fellelegzel, I majd egyszerre gondolsz kilencvenhat ferlira, I am megint nem szolsz majd senkihez.” A lirai nyelvnek metafizikai melyseget ado csend elbitorlasa reven a muzsa mint Lilit keriil fdlulre, az eros kolto a megfelelo szavak megtalalasanak lehetetlensegebol adodo kielegithetetlensegenek elmenyet abrazolja. A fentiekre rimel a kotet mottoja („Igy lehet elmondani, konnyen I felejtheto mondatokban, csak igy I hagyhatunk el beloliink mindent.”), amely radikalizalja a Szabo Lorinc-i koltoi programot: „Hogy legyek sok en kozt en is En.” (Testem) Kulcsar-Szabo Zoltan Niklas Luhmann gondolatmenetenek rekonstrukcioja reven vilagitja meg az idezet fontossagat.20 A modern tarsadalmak polgarainak eletprogramja, hogy a normalistol radikalisan eltero onleirasokat keszitsenek magukrol, de ezek koziil mindegyik masolhato, kiveve azt a tautologikus onleirast, amikor dnmagat mint individuumot irja le. Afra mottoja erre egy konkret koltoi modszert ajanl. „...(K)dnynyen I felejtheto mondatokban” kell beszelni a 21. szazadi eros koltonek ahhoz, hogy az enje csak en legyen. Az „eltunes esztetajanak” nem szabad nyomokat hagynia az utodok szamara: „Ahogy a fal reped szet a fej mogott, hajba kap / valami felejtesre itelt mondat (...)” (Felejtes); „(...) ha elhagysz olyan leszek, akar egy evszak, / minden evben visszaterek, eltuntetni a masnak fozott ebedet.” (Mar elve felejtheto vagyok); „(...)(O)rokke tarto I feledese jon el a letnek.” (A bordakosar hazidllata); „Azt sugtad, en ismerlek a legjobban. I Nem tudom megbantad-e mar.” (Holnapi feledekenyseg); „Hagyom, hisz ez is egy dontes, a felejtes eljovetele (...)” (Otthonrol el). Szabo Lorinc a Testem cimu koltemenyeben az En-t nagy betuvel irja, amivel annak kituntetettseget, nagysagat, egyediseget, kiilonlegesseget fejezi ki. Ezzel szemben Afra szerint „Az ember (...) kepes / visszaterni elfelejtett iizenetekhez / a tokeletes 2 0 Kulcsar-Szabo Zoltan, Tiikdrszinjdteka agyadnak, Racio Kiado, Budapest, 2010, 61.
