Irodalmi Szemle, 2019
2019/5 - LENGYEL - Télffy Ármin: A dekoltázs metafizikai mélysége (tanulmány)
Kolteszeteben a muzsa dekoltazsanak metafizikai melysege noveli a felreolvasas tabudontdgetd vagyat, eros kesztetest erez a felrelepni szandekozo felreolvaso, hogy megfossza melysegetol, hogy „meztelen igazsagga” alacsonyitsa, de az intermedialis muzsa kaceran kicsuszik a kezei kozul. Ennek a szituacionak az abrazolasara tett kiserlet a koltoi program legizgalmasabb hozadeka. A Semmiert egeszen cimu vers noi karaktere, muzsaja hasonlit Machiavelli A fejedelem cimu muveben bemutatott Fortunaehoz. Machiavelli ujra felteszi a romai moralistak legfobb kerdeset: hogyan erhetjiik el, hogy rank mosolyogjon a szerencse? A valasza az, hogy Fortuna olyan nd, aki szereti a batrakat, ez az a virtus, ami leginkabb hatast gyakorol ra, hianya azonban gyulolettel tolti el. Machiavelli azt allitja, hogy „Fortuna perverz dromet leli abban, ha kemenyen bannak vele”.17 A kbltdelddokkel es a majdani utodokkal kokettalo muzsa feltetel nelkiili husegeert vivott kuzdelem koltoi hatarvidekekent is olvashato a Semmiert egeszen. Az „erdek nelkiili tetszes” kanti esztetikajanak jegyeben a befogadoi akarat felfiiggesztese a lehetosegi feltetele a rniivel valo talalkozasbol szarmazo esztetikai elmenynek. Vagyis „ semmiert egeszen”, erdek nelkiil kell alarendelodnie az alkotasnak. A mindennapi akarasainktol elzart esztetikum szferajaban sziiletik a vers, mint „tetszhalott percben szelrezzenes”. Afra Janos muzsaja Lilit leszarmazottja, aki egy prekabbalisztikus legenda szerint elso felesegekent azert hagyta el Adamot, mert a szexualis egyiittletiik soran nem volt hajlando alarendelt poziciot elfoglalni, helyette a lovaglohelyzetet preferalta.18 A Kabba/tiban Lilit a „maszturbacid muzsaja”, szamtalan kis orddgot sziil azoknak, akik onkielegitik magukat. Lilit a voros, demoni muzsa, a Satanhoz megy felesegiil; Bloom szerint a modern kolto archetipusa a Satan, akinek muzsaja a Bun. Afra intermedialis muzsaja Lilit uk-iikunokaja, aki a Satannak, a Halal Angyalanak mint archetipikus eros koltdnek az iik-iikunokajat „szokatlanul zakatolo” mozdulatokkal, a csenddel csalja meg ujra es ujra. A hallgatas, a csend a kolteszet osforrasa, ugyanakkor annak a szorongato tudatnak az eldidezoje, hogy a koltdnek nem jut eszebe semmi uj, azaz orok hallgatasra iteli az eros koltdeldd. Az Amikor hallgatsz cimu Afra-vers beszeloje a 21. szazadi eros kolto, mar meg sem kisereli rabirni a Muzsat, hogy „semmiert egeszen” rendelodjon ala, sot ennel kevesebbre, a Szabo Lorinc-i dialogicitasra19 sines modja, mivel a Muzsa hallgat. 1 7 Skinner, Quentin, Machiavelli, Atlantisz Kiadd, Budapest, 1996, 43. 1 8 Bloom, Harold, Kabbalah and Criticism, Seabury Press, New York, 1975, 46. 1 9 Kulcsar-Szabo Zoltan, Dialogicitas es a kifejezes integritasa: Nyelvi magatartasformak Szabo Lorinc kolteszeteben = Kabdebo Lorant es Menyhert Anna (szerk.), Ujraolvaso: tanulmdnyok Szabo Lbrincrbl, Anonymus, Budapest, 1997, 78-94.
