Irodalmi Szemle, 2019
2019/5 - LENGYEL - Télffy Ármin: A dekoltázs metafizikai mélysége (tanulmány)
Te meg a vilag kotetet, amelyben a vers talalhato. Tobbe-kevesbe megvolt a recepcioja, de korabban Afra Ket akarat cimu kotete felol nem probaltam nyomok utan szaglaszni a benne talalhato versekben.15 Eddig is kedveltem Szabo Lorincet, kiilonosen ezt a kotetet, de az afrai kolteszet uj szinekkel gazdagitotta olvasoi tapasztalataimat. Azaz, remenyeim szerint, egyszeru vagy gyenge felreolvasobol kicsit kemenyebbet (erosebbet) faragott belolem. Szabo Lorinc Te meg a vilag kotetenek versei kozt nyomokat keresve aztan rabukkantam a Cigarettafiist cimure, melynek elso strofaja imigyen szol: „Ket akarat, ket tett, az eber esz I ket villanasa kozt piciny sziinet, I tan lankadas, tan elokeszulet: I a tetszhalott percben szelrezzenes (...)”. A vers annak a schopenhaueri gondolatnak az autentikus koltdi formaba ontese, mely szerint az esztetikai szemlelet csupan a platoni maradando formakat abrazolo, es ekozben a megismeres tiszta, akarattalan szubjektumava valo agens szamara erheto el. Schopenhauer szerint a nemetalfoldi festok objektiv latasmodja tette lehetove, hogy a legjelentektelenebb targyakat is muveszi rangra emeljek, es minden akarastol megszabadulva ugy abrazoljak a valosagot, hogy az a nezok szamara az alkotok nyugalmat, csendes kontemplaciojat kozvetitse.16 Szabo Lorinc is egy jelentektelen esemenyt abrazol, de a csendeletekkel ellentetben versenek beszeloje sajat teste elleni tamadaskent mutatja be az esztetikai szinevaltozast. „mely a tiido szivacsbarlangjait I gaztamadaskent elonti s a jo / meleg hus melyet, szelid riado I nyugalmabol folveri kicsit.” Vagyis a test nyugalmanak onpusztitd megzavarasa kell ahhoz, hogy elerheto legyen az esztetikai kontemplacio akaratlansaga. A szonett beszeloje egyszerre eredeti koltd es banalis ertelmezo, mentalis vilaga a szarnyalo liraisag es a kozhelyeket pufogtato trivialitas harcanak terepe, ket akarat szonettnyi kiizdelme. Ebben az olvasatban Afra kotetenek cime, a Ket akarat a Szabo Lorinc-i „tetszhalott percben szelrezzenes” kibontasa, konstitutiv eleme a koltdeldddel es az azota rarakodott nyelwel vald elkeseredett kiizdelem. Afra koltdi programjanak - Szabo Lorinc Te meg a vilag kotetehez hasonloan - egyik kozponti heurisztikaja a ferfi-nd kapcsolat ujratematizalasa. De mig Szabo Lorinc Semmiert egeszen cimu versenek hoseben nem rendiil meg az uralhatatlanna valo muzsa karizmatikus uralasaba vetett hit, addig Afra szamara az intermedialis muzsa birtoklasara tett kiserlet anakronisztikus, es sziiksegkeppen kudarcra van itelve. 1 5 Kulcsar-Szabo Zoltan, Tiikorszinjateka agyadnak, Ratio Kiadd, Budapest, 2010., Kabdebo Lorant es Menyhert Anna (szerk.) Ujraolvaso, Tanulmanyok Szabo Lorincrol, Anonymus, Budapest, 1997. 1 6 Schopenhauer, Arthur, A vilag mint akarat es kepzet, Europa Konyvkiado, Budapest, 1990,270.
