Irodalmi Szemle, 2019

2019/5 - LENGYEL - Herczeg Ákos: Az intimitás titkai. Ady Endre Léda asszony zsoltárainak margójára (tanulmány)

nyitott... cimu versben, epp a te hallgatasaban rejlo „elvalaszto mely titok” marad hozzaferhetetlen mint a szerelmi tapasztalat sajatja, es a koltemeny megelegszik az emlitett felismeresnek emleket allito (az emlekezot es a szerelmes tars alakjat mintegy kimerevito) „edes, kinos pillanat” felidezesevel. S noha ez a maga kesoromantikus hangoltsagaval egyiitt is sikeriiltnek mondhato vers ugyan a szokottnal kevesebb evidenciaval tarja fel a felvazolt szerelmi esemenyek nyoman az intimitas tereit, a szazadfordulo szerelmi lirajanak azon ertekszembesito alapvonasa uralja Ady elso ket kotetenek vilagat, melyben egy boldog elet igeretevel telitett mult fel-felremlo kepe, annak visszahozhatatlansaga melyiti el a megszolalas jelenenek dromtelenseget. „Zavart, beteg, megtort a lelkem, / Ezer fajo sebet kapott, I Lazas hittel ugy erzem neha, / Hogy toled varhat balzsamot. [...] .. .Pedig tudom, hogy mar a multat I Nem adod vissza ennekem.” (A multert)

Azzal egyiitt persze, hogy a korabeli versfelfogas tovabbra sem latszott szakitani azzal a szemlelettel, hogy a koltemeny mint a tenylegesen atelt tapasztalat egyfajta mediuma mindenekelott az egyen sorsanak (sot, szerelmi lirarol leven szo, annak legszemelyesebb regioinak1

)

kozszemlere tetelen keresztiil hivatott a masik szamara tanulsagkent szolgalni, mar Ady fellepese elott is vannak eloremutato peldak arra vonatkozoan, hogyan haladhato (vagy legalabbis ujithato) meg az onvallomas koltoi oroksege. A modern magyar lira elofutarakent emlegetett Vajda Janos olyan alkotasaival peldaul, mint a Husz ev mulva, nem csupan a tapasztalati valosag dominans versbeli reprezentaciojanak feliilirasahoz jarult erdemben hozza,2

de kepes volt egyszersmind felmutatni a bensosegesseg artikulaciojanak mediumfiiggd termeszetet is. A jeg boritotta hegycsucshoz hasonlitott szfv metaforaja reszben az alcim jelezte „emlekkonyvbe iras” altal olti magara a magany romantikus kepzetet, rajta keresztiil toltodik fel jelentessel: az intimitas erne kitiintetett mozzanata3

ugyanis eleve a tavolsag kepzetet irja a „talalkozas” esemenyebe, amennyiben maga a „bejegyzes” csakis a megszdlalo tavolleteben valhat olvashatova. Igy a vers mint emlekszoveg nem pusztan rogziti a beszelo es

1 E

isemann Gyorgy, A kesoromantikus magyar lira, Racid, Bp., 2010,169.

2 S.

Varga Pal, A gondviseleshittol a vitalizmusig, Csokonai Kiado, Debrecen, 1994, 161.

3 E

isemann, i. m., 169.