Irodalmi Szemle, 2019
2019/4 - Lénárt Tamás: Énvesztés, szótapadás, saját ritmus. Az autizmus emlékezéspoétikája a Világló részletekben (tanulmány)
kent jelentkezik, az ifjti Nadas nem szerelmes, csak feltekeny lesz, amely erzest (fajdalmat) azonban kizar a logika, a fogalmi megertes korebol; az elmenynek az utolagos interperszonalis jatszmakhoz sok koze nines. A szoveg alapreteget kepezo nyelvkritikai attitud tehat nemesak valamifele erzeki tapasztalat primatusat tetelezi - amint azt egyes kritikusok kisse konnyu kezzel rogvest Nadas episztemologiajakent, „szenzualizmusakent” azonositottak a fenti, igencsak tipikusnak tekintheto peldan keresztiil az emlekezes a nem fogalmi elmenyek reszleges (hiszen nyelvi-utolagos) rekonstrukeiojat takarja, illetve ezek iitkozteteset a fogalmakbol epitkezo vilaggal.10 A szenzualis ilyeten „primatusa”" azonban korantsem a nyelv eljelentektelenedesehez vezet; a szavakat beszippantja az erzeki vilagerzekeles, hangzasuk, materialitasuk („dallamuk”, 1/203.) kap hangsulyt, illetve a hozzajuk elvalaszthatatlanul tapado elmenyanyag. A fogaimak nem absztrahalodnak, hanem konkret hangtestiikhoz es rogzitett („szoszerinti”) jelentesiikhoz tapadnak:12 ez az enyhebb autistak (Asperger-szindromasok) egyik gyakori tiinete, amely igen erzekennye teszi oket bizonyos jelensegekre, az interperszonalis kommunikaciot azonban nyilvanvaloan neheziti13 - es mint ilyen, korantsem esupan az elbeszelo egy sajatsagos jellemvonasa, amelyrol beszamol emlekirataiban, hanem a joreszt interperszonalis viszonyokra es az ezekbol kialakulo elethelyzetekre dsszpontosito szovegvilag fontos konstituense, 1 0 Ezt peldazza - hogy ujra egy tagasabb kitekintest kockaztassak meg - a mu egeszenek kontextusaban a szexualitas kiilonfele, tobb mellekszereplon es motivumokon keresztiil vezetd targyalasa, illetve - a fentiek ertelmeben - ennek folyamatos es fokozatos, szisztematikus elhalasztasa a szovegben; az elhalasztas, az elfojtas, a kimondatlansag ezen az uton konstitutiv eleme lesz minden ilyen jellegu passzusnak. Vo. peldaul: „Az erotikus es erkolcsi ketarcusag rendszere tizenket eves korom ota foglalkoztatott, habar se az erkblcsrol nem tudtam semmit, se az erotikarol. Meg az autoerotikus elmenyeimben is az ertetlenseg maradt az erosebb elem. Mit csinal az ember, ez egy, ebbol nyilvanossag elott mit hajlando bevallani, ez mar ketto, s a kozvelekedes szerint valojaban mikent is kene viselkednie, ami a harmadik. A rideg valdsag, a latszat es a szandek szent harmasa. Meg arra a bonis nyari delutanra is emlekszem, amikor elhataroztam, hogy egesz felnott eletemben ezzel a ketarcusaggal vagy inkabb haromarcusaggal fogok foglalkozni.” 1/521-522.; fontos mozzanat, hogy ez a sajatos ars poetica egy konyvelmenybol (Felix Salten hires-hirhedt Mutzenbacher-konyvenek elolvasasabol) indul, majd a felismeres nyomatekosan vizualis elmenyen (egy albumban megpillantott haromfeju Janus-arc felidezesen) keresztiil valik irdi programma („mindent, de mindent meg fogok irni, amit az emberek elhallgatnak egymas elol”). 1 1 „Elobb van a latas, csak aztan a szo es a gondolkodas.” 1/471. 1 2 Az egyik emlekezetes pelda szamtalan koziil a „becsinalt leves” felreertese (1/345.), amely esetben a nagyanya, Nussbaum Cecilia „mitikus”-nak nevezett nyelvhasznalataval (amely analizise az elso kotet masodik felenek talan legfontosabb tematikus csomopontja) szemben, az azzal szembeni ellenallasbol formalodik az elbeszelo nyelvi attitudje. 1 3 Nem beszelve a szoveg altal felvetett, korabbi Nadas-muveknel talan nem ilyen evidens forditasi nehezsegekrol.
