Irodalmi Szemle, 2019
2019/4 - Lénárt Tamás: Énvesztés, szótapadás, saját ritmus. Az autizmus emlékezéspoétikája a Világló részletekben (tanulmány)
tent a 2014-es megjeleneshez kepest, amelyek koziil az autizmus emlitese mellett fontos, tartalmat is erinto modositas a „Bruckenkopf”-utalas beszurasa (az alabbi idezetben kiemelem azokat a reszeket, amelyek nem vagy maskeppen szerepeltek a Holmiban megjelent valtozatban): Vartak a kovetkezo robbandst, de csak a fold rendiilt, vele rengett, zorgott, csikorgott es reszketett a haztomb. Talan eppen a ponton, a razzia vagy a szabotazs voltak a legelso idegen szavak, melyeket specifikus hangzasuk miatt megjegyeztem, ertettem is. De meg a Briickenkopf sem volt idegen, amikor eloszor megtanultam, hogy mitjelent. Igen koran, haborus filmekbol tanultam. Der Briickenkopf, der Briickenkopf, orditottak egymasnak a menekiilo, oldalkocsis motorjaikba ugralo nacik. Mar negyevesen elteltem a szavakkal, a hangzassal, a gesztusokkal, a rohanofolyo latvanyaval, a suru, sargdssziirke emulzio hatalmas tomegenek sebessegevel es roppant erejenek tudataval. Mindent elragad. Ez a minden, a magam kis mindensege, nem mimetikusan, hanem empatikusan ragadott magaval es kotott le mindorokre. Nem en tettem magameva a szavakat, az informaciokat, az emociokat vagy a jelensegeket, hanem a szavak es a jelensegek sodortak magukkal engem. Bekeritettek, lenyeltek. Felszivodtam benniik, engedtem nekik, barmelyiknek engedtem, barmikor bekebeleztek, s igy hatoltak el a felfogasomig. Ha lett volna, ha van is, ezekben a pillanatokban elveszitettem toliik az enemet. A masjaratokon erkezo ismereteket nem tudtam felfogni, nem ertettem. Enyhen autista lehetek, minden bizonnyal, csakhogy ezt sokaig, nagyon sokaig, egeszen az idoskor kiiszobeig magam sem vettem eszre. Illetve nem vettem tudomasul, hogy masoketol eliito afelfogasom jellege. (1/180.) A megidezett jelenet dramaisaga - nemi attetellel egy robbanasrol, a Margit hid felrobbantasarol van szo - nem feledtetheti az olvasoval, hogy valdban a megismeres egy korai folyamatarol, pontosabban a megismeresfolyamat emlekezeterol van szo, s ekkeppen lesz a passzus a Vilaglo reszletek szovegfolyamanak jellegzetes epitokove. A folyamat tobblepcsds, es igen osszetett. A kiindulopont egy igen erzeki elmeny - a robbanas -, amelyhez szavak kapcsolodnak, a szavakhoz azonban rogton „hangzas, gesztus, latvany” „emulzi-