Irodalmi Szemle, 2019

2019/4 - Lénárt Tamás: Énvesztés, szótapadás, saját ritmus. Az autizmus emlékezéspoétikája a Világló részletekben (tanulmány)

oja” kapcsolddik.6

Mindez azonban nem szetszorja a szojelentest, hanem a megertes szubjektum-objektum iranyat forditja visszajara, „lenyeli”, „felszivja” a megertes alanyat. A megertes tehat entelenites, es mint ilyen, kizarolagos (mas ismereteket, maskepp nem tud felfogni), sot, emiatt talan kenyszerito, korlatozo is, ugyanakkor az elmeny nem diszperziv, hanem kifejezetten fokuszalt, a tudati mukodest egyszerre koti szorosan, elvalaszthatatlanul es kizarolagosan a nyelvhez, a szavakhoz es oldja fel a nyelviseget valamilyen mas impulzusokban, fokepp vizualis vagy taktilis, kinesztetikus es szaglasra alapuld erzetekben. Az elmeny osszegzese finoman, alig erezhetoen visszhangozza, szivja magaba az elmondottakat (tovabbra is jeldlom a konywaltozat betoldasait a folyoiratbeli kozleshez kepest):

6 A szoveg egy kesobbi pontjan Nadas visszater az elmenyhez, es mintha tovabb pontositana azt: „Az emlekezes nem a robbanas akusztikus elmenyet, hanem a szenzualis elmeny varatlansagat orizte meg. Valamire fel kell figyelni, amit kivulrol lehet behallani, s ettol aztan mindannak az arnyat megorizte a tudatom, ami a lakason beliil tortent.” (1/281.) Vagyis a szenzorikus „elmenyt” megelozi, sot, lehetove teszi a - valamifele tudatallapot modosulasakent ertheto - „varatlansag” effektusa.

Eszveszto volt az envesztes elmenye. Az ember enje, azaz tulajdonsagainak egyiittese olyan, mint a fold valamelyest kihiilt, vekonyka kerge, alatta azonban a magma tisztan fizikai birodalma izzik es reng.

Ez mar nem o, de a sajatfizikaja.

(1/180-181.)

Nadas kiildnds csengesu mellekneveben, az „eszvesztd”-ben szetvalik az „emocionalis”, „hangulati” jelentes („oruletes”, „ddbbenetes”) es a szo szerinti, amely, ha az en-t bntwdntkent azonositjuk, lenyegeben redundans (eszveszto az envesztes). Ezutan egy, mas Nadas szovegekbdl is jol ismert huzassal E/3-ba es altalanos alanyra („o”, „ember”) valt, amely az eddigi elbeszelo entol eltavolitja a defimcidt, amely azert valamifelekeppen megorzi az en kontrolljat („sajat fizikaja”); talan nem veletlen, hogy ez az utolso, a leiras tanulsagait mintegy a sajat grammatikajaval (a szemelyesseget