Irodalmi Szemle, 2019
2019/4 - Nagy Hajnal Csilla: Íróalakok a modernitás prózanarratíváiban II. J. D. Salinger és Sylvia Plath műveiről (tanulmány)
till teszi megkozelithetdve az iras lelektanat. Camus Szisziiphosz mitosza2 cimu muve leginkabb az abszurdot vizsgalva vonja le kovetkezteteseit az alkotasrol, ezenkiviil pedig elemzeseben kulcsfontossagu motivum az ongyilkossag. Ez bizonyos szinten osszefiiggesbe hozhato az altalam valasztott muvekkel, valamint a vilag ertelmezesevel, az identitas keresesevel, ezaltal tehat magaval az alkotassal mint valasztassal. Az alkotas egyfajta allapot, amely - bizonyos ertelemben - a muvektol fuggetlenul, es az alkoto szemelyerol levalasztva, de azzal sajatsagos kolcsonviszonyban reprezentalodik. Gondoljunk Seymour Glass karakterere, aki egyreszt szinte soha nem tanusit valodi jelenletet, valamint az altala megirt rengeteg verssel Salinger eletmuvenek egyetlen pontjan sem ismerkediink meg szovegszeruen, mindig csak egy elsodleges olvaso, Buddy Glass kozbevetesevel kapunk rola kepet. Seymour karakterehez szorosan fuzodik a csend, de egyszersmind az allando kozlesvagy es -igeny is - mivelhogy az eletmuben Buddy al tai elmeselve Seymour tobb kozleserol is ertesiilunk, de amiatt, hogy a tortenetek megirasa idejen Seymour mar halott, ezekrol a kozlesekrol nem tudhatunk meg tobbet: megkapjuk filozofiajanak egy szegmenset, kozlesre bocsatja szellemenek egy reszet, de a magyarazat, a tovabbi kifejtes helyett mar csak Seymour csendjevel szembesiilhetiink. Ez pedig tulajdonkeppen dontes kerdese, abban az ertelemben, hogy a karakter onkezevel vetett veget eletenek. Esther Greenwood pedig, Az iivegbura foszereploje szamara azon a nyaron, amelynek vegere a let olyan mertekben veszti ertelmet, hogy megkiserli megolni magat, korabban, mintegy kimenekiileskent elhatarozza: regenyt ir. Am, ahogy ezt a Plath-rol szolo fejezetben bovebben elemezziik, Esther regenyeben (melybol vegiil egyetlen bekezdes kesziil el) tiikrozi sajat valosagat - d es regenyenek foszereploje pusztan megfigyelik egymast, de nem valnak lenyegesse egymas szamara. 1.2. AZ ONGYILKOSSAG MINT SZIVBOL JOVO ALKOTAS Camus az abszurd lettel hozza osszefiiggesbe az ongyilkossagot, mint egyetlen komoly filozofiai kerdest, es tarsadalmi jelenseg helyett az egyen gondolkodasanak tulajdonitja az ongyilkossag donteset, amelyet ezutan a mualkotashoz hasonlit, minthogy szerinte mindketto a sziv csondjeben letrejovo cselekedet. „Aki elkezd gondolkozni, az kezd 2 Albert Camus, Szisziiphosz mitosza, Vdlogatott esszek, tanulmanyok, Bp., Magvetd Kiadd, 1990.
