Irodalmi Szemle, 2019
2019/4 - Nagy Hajnal Csilla: Íróalakok a modernitás prózanarratíváiban II. J. D. Salinger és Sylvia Plath műveiről (tanulmány)
megrendiilni”3 , irja Camus, ezzel mintegy megfestve a megertes vagyaba es viszonylagos elerhetosegebe beleoriilo alkotot, amely tipusba peldaul Salinger Seymourjat is sorolhatnank. A Glass csalad legiddsebb fia tobb ponton erintkezik Camus filozofiai erdeklodesenek fo vonulataival, leginkabb pedig az ongyilkossag kerdese kapcsan. 3 Camus, i. m., 196. 4 Camus, i. m., 195. 5 Camus, i. m., 201-204. Tetele szerint tehat az ongyilkossag a filozofia egyetlen igazi komoly kerdese: hiszen ha arra valaszt tudunk adni, erdemes-e elni, akkor lenyegenel fogva valaszoltuk meg a let legfontosabb problemajat.4 A gondolkodas tbrtenetebol indul ki, es jeloli meg azt a pontot (pontosabban: hatart), ahol az elme sziiksegkeppen megtorpan. Idaig sokan elerkeznek, es a logika vegehez erve szembeneznek az abszurddal. Az emberi szellem alapvetd torekvese a vilagossag, a dolgok megismerese es megnevezese, am ez a vallalkozas jellegenel fogva nem mehet vegbe, hiszen csak latszatokat, hatasokat, hangulatokat figyelhetiink meg, a dolgok lenyegeig nem tudunk lelatni. Amint felmeriil a „ miert” kerdese, elkezdodik (a momentum „kezdes” jelleget fontosnak tartja hangsulyozni) egy folyamat, ahonnan az elme nem fordulhat vissza, fel kell ebrednie, nem folytathatja ott, ahol abbahagyta. Ennek az ontudatra ebredesnek kovetkezmenyei vannak: „ongyilkossag vagy talpra alias”.5 Seymour torteneteben affele vegpont, Esther Greenwood torteneteben pedig bizonyos ertelemben kiindulopont az ongyilkossag mozzanata; persze az is beszedes es mindenkeppen szem elott tartando, hogy mig az elso esetben egy sikeriilt, a masodikban egy sikertelen probalkozasrol van szo. Camus horizontjan az ertelem maga is a vilag abszurditasara mutat ra: barmilyen messzire megy is a tudomany a let felterkepezeseben, folyton beleiitkozik abba a paradoxonba, hogy mennyi mindenrol nem lehet
