Irodalmi Szemle, 2019
2019/4 - Koós István: A lélek születése Jókainál. Azraële története (tanulmány)
az elettol, tulajdon testetol [...]. „[...] alelek aludt feher, hofeher leplek alatt, nem tudva arrol, ami kivlile tortenik; ami szenny, ami utalat, ami bun, az kiviil maradt, az egy irtozatos alom volt, mely a felebredessel megszunt [...]”.33 Azert meglepo ez a szakasz, mert azt allitja, hogy elozoleg nem a szerzo felszinessege, a pszichologiai reszletezes hianya miatt nem lathattunk bele Azraele belso vilagaba, nem ezert nem ismerhettiik meg a motivacioit, hanem azert, mert ilyen belso vilag tenylegesen nem letezett. Azraelet az ezelotti szovegreszekben egy tisztan ontudat nelkiili letezonek kell elkepzelniink. Miutan van lelke, csak azutan valnak korabbi tetteinek emlekei a sajatjava, ekkor lesznek az ontudat targyaiva, es csakis ez ad modot a szerzdnek egy ujfajta abrazolasmod ervenyesitesere. Ekkor azonban varatlan dolog tortenik. Azraele a nyari lakban bolyongva hirtelen kiilonos jelenest pillant meg maga elott: „[...] s amint az utolso szobaba belepett, ime annak sotet hatterebol egy halvany, feher alakot lat magara szemkozt joni. Oly ismeros volt ez alak elotte, mintha sokszor, szamtalanszor talalkozott volna vele, anelkiil, hogy tudna, hoi, area oly szelid, oly tulvilagi volt [...]. A holgy remegve bamult e tiinemenyre: azt hive, az eg kiildte le hozza bunbocsanata hirndket, pedig sajat alakja volt az, melyet a sotet hatterben rejtett tiikor mutatott vissza; de nem ismert magara benne [...]. Oh, ez nem hazugsag, az nem koltdk lelemenye. A tukorben meglatott arc sokszor idegeniil lep meg, a gondolat, mellyel csak a lelek kiizdott, egyszerre, testi szemeink elott all, lerajzolva az arc vonasait, es nevet ad dnmaganak”.34 (Kiemeles K. I.) Miutan Azraele belso melyseget kapott, mar meglathatja magat a tukorben. Feltuno az ellentet Azraele tortenetenek kezdo es zaro epizodja kbzott, hiszen mindket alkalommal tiikorbe pillant bele, am mig az elso alkalommal sikerteleniil probalja olvasni sajat vonasait, e vonasok most artikulalodnak szamara. Jokai nagyon vilagosan ir errol a tapasztalatrol: mintha mar sokszor latta volna ezt az alakot, am csak most ad nevet dnmaganak. A regi erzekelesek emleknyomai csak most valnak hozzaferhetove es most kapnak jelentest, amikor mar megteremtddott a belso vilag, es ezzel az ontudat reflexiv szerkezete. 3 3 Uo., 281-282. 3 4 Uo., 283-284.
