Irodalmi Szemle, 2019
2019/4 - Koós István: A lélek születése Jókainál. Azraële története (tanulmány)
Am e reflexiv szerkezet, ami megjeleniti dnmaga szamara es igy meg is kettozi az ent, ugyanolyan latomas, mint azok a latszatok, amiket Azraele korabban letrehozott, illetve amikent masok szamara megjelent. A tiikorben megpillantott arc meglepo, idegen, kaprazatszeru; a letmodja hasonld ahhoz, ahogy addig a lany az elbeszelesben megjelent, illetve azokhoz a csaloka latszatokhoz, amiket o idezett fel Hasszan elott. A belso vilag egy kiilso tiikorkepen keresztiil reprezentalodik a szubjektum szamara, am ez a melyseg nelkuli kep eppen olyan, mint az azelott megjelenitett kiilso latomasok. Ahogy Freudnal a tudattalan a lelek belso kiilvilaga, ugy Azraelenal kiilso idegensegkent jelenik meg a belso. Hasonloan Dido kiralynohoz, a lany maglyat rak, es elegeti magat abban remenykedve, hogy igy megszabadul a korabbi, testhez kbtddo identitasatol, a reflexiv szerkezettol, es eleri az abszolut onazonossagot. Am az abszolut onazonossag megszerzese egyben a szubjektum pusztulasa, Azraele megsemmisiil, kilep a tortenetbdl, identitasa eltorlddik. Azraele tortenetenek persze van egy moralis I szentimentalis olvasata is: a demoni teremtmeny megismerkedik az iszlamnal igazabb vallassal, a keresztenyseggel, illetve a szerelemmel, ekkor szembesiil korabbi buneivel, amiktol a halalban igyekszik megtisztulni. Am, ahogy lattuk, feltuno, hogy a tortenet elmeselese soran a szerzo a ketfele abrazolasmodot is szembesiti, illetve a tudat reflexiv szerkezetet is szinre viszi, igy lehetoseget ad egy masfele ertelmezesre. Eszerint Azraele figuraja akar valasz is lehet a kritikusok vadjaira, mivel a tortenet eppen a Peterfy kapcsan targyalt „belso mag” letet teszi kerdesesse. Tovabblepve azt is megallapithatjuk, hogy a belso mag nem csupan a reflexivitas megkettozd szerkezete reven kerdojelezodik meg: a szoveg alapjan azt is erdemes hangsulyozni, hogy a lelek eleve kiviilrol szarmazik, hiszen Azraele Arankatol kapja ennek a leleknek a hitet, ami pedig megkonstrualja magat a lelket is. A belso vilag tehat akkor keletkezik, amikor a szubjektum atlep egy masik vilagba (muszlim hitbol a keresztenysegbe, vagy „francias” mesebol egy realisztikusabb elbeszelesbe), es interiorizalja annak idegenseget. Ez az uj elbeszelesmod viszont mintha maga is interiorizalni igyekezne egy tole idegen szereplot, akinek a szamara sajat belso idegen-
