Irodalmi Szemle, 2019

2019/4 - Koós István: A lélek születése Jókainál. Azraële története (tanulmány)

nines a 17. szazad torok haremeihez, hanem mindenestiil a kelet-imado romantika sziilotte [....]”.24 Azraele Nagy Miklos monografiajaban meg egyszer elokeriil, mint a Nabob Fannyjanak ellentete: akik a jellemabrazolas feliiletessegeert rojak meg Jo­­kait, nem veszik figyelembe a ket noalak kozti kiilonbseget - vagyis a vadak csak Azraelevel szemben allnak meg, o a muveszi gyengeseg emblematikus produktuma. A torok lany megformalasaban tehat a magyartol idegennek tekintett francia ro­mantika hatasa erzodik, ami maga is az idegensegert rajong, ebben az esetben az 1001 ejszaka vilagat idezve meg, Azraele tortenete tehat affele radikalis idegenseg manifesztacioja. Erdemes ezek utan kicsit kozelebbrdl is szemiigyre venni ezt a torte­­netet, es megvizsgalni, vajon milyen tanulsaggal szolgalhatnak szamunkra hosnonk kalandjai. A torok lany alakjahoz tematikusan is a latvanyszeruseg, a kaprazat kapcsolodik a regenyekben: Azraele hangsulyosan kivulrol, puszta latvanykent nyer abrazolast, a vizualitas nagyon eros jelzeseivel. A szereplo az Erdely aranykoranak nyolcadik fe­­jezeteben tunik fel eloszor, Korzar beg varaban. Nem esupan Azraele, hanem a beg vara is Jokai kepzeletenek sziilotte, hiszen, ahogy a kritikai kiadas jegyzeteben olvas­­hatjuk, maga Korzar beg sem annyira torok rabid, mint inkabb a „romantika mo­­doraban megrajzolt, kozepkori rablolovag”.25 Az eroditmenyhez hosszu kepzeletbeli ut vezet, az elbeszelo tobbszor is hangsulyozza a ter nagysagat: „Messze, vigaszta­­lan tavolban latszanak meg magasabb hegyek [...]”, „A lathatar mindig tavolabbnak latszik [...]”.26 Am meg ezutan sem pillantjuk meg alanyt, mivel eloszor a harem leirasa kovetkezik. A latomas egeszen kaprazatos. A kep tobzodik egzotikus motivu­­mokban: a fenysugarakat megsokszorozo tiikrok, szokdkutak es medencek attetszo vize, kasmirparnak, sosem latott viragok, karcsu porfiroszlopok, selyemszonyegek, fickandozo halak, szivarvany, kibomlo hajfiirtdk. Meglepo, hogy nehany bekezdes­­ben mennyifele szinnel talalkozhatunk: „egszinkek”, „sdtetvdros”, „aranylo”, „rozsa­­szin”, „hofeher”, „ebenfekete”, „bibor”, „eziist”, „ultramarinkek”, „smaragd”, „karmin”. Azraelet ugyanigy hangsulyosan kiilso nezopontbol abrazolja a szoveg: az area to­­jasdad, a szempillai hosszuak, a szembogara megperzseli azt, amire sugarat raveti, 2 4 Uo., 92. 2 5 Jokai, i. m., 321. 2 6 Uo., 99-100.

Next

/
Thumbnails
Contents