Irodalmi Szemle, 2019
2019/4 - Koós István: A lélek születése Jókainál. Azraële története (tanulmány)
megalkotottsag sajatsagain keresztiil (pl. a deiktikus temporalis indexek osszezavarasaval, intertextualis utalasokkal), utobbi teoretikusan, amennyiben hangsulyozza, hogy „a tortenelemrol valo beszed olyan kepzodmeny, amely maga is a narrativitas es - ezt magaban foglalva - a diszkurzivitas mechanizmusaival kepes csupan a mult megjelenitesere, tehat a tortenetszeruseg nyelvi alapon szervezodo koherenciakepzd elvei segitsegevel tud a tortenelemrol kijelenteseket tenni.”21 Ebben a kontextusban Jokai mtive immar nem a tortenelmi pontatlansagok gyujtemenyekent szolal meg, hanem mint olyan mu, amely a maga diszkontinuus mozzanatai reven eppen a mult identikuskent valo megtapasztalasanak lehetetlensegevel szembesit. Ha az adott Jokai-szdveg ilyen eltero megkdzeliteseket tesz lehetove a tortenetiseg kerdeskore kapcsan, akkor talan nem alaptalan arra gyanakodni, hogy a szubjektumra vonatkozoan is erdekes meglatasokkal szolgalhat. Jokai e muveket, de fokent a dilogia elso darabjat, nagyreszt Cserei Mihaly akkor meg kiadatlan Kronikdya alapjan irta, amelyet meglehetos pontossaggal kovetett, a kritikai kiadas reszletesen ossze is hasonlitja a ket szoveget.22 Azraele alakja viszont teljes egeszeben Jokai fantaziajanak gyumdlcse. A torok lany, ugy tunik, valamifele „idegen test” a regenyekben. Nagy Miklos szerint Jokai ebben az idoszakban kezdett tavolodni a francia romantika bizarr, meghdkkentd elemeitol, amelyek palyakezdeset jellemeztek. „Meglepetesekkel teli tortenet, veres es borzalmas, gyakran egzotikus motivumok, kiildnc szenvedely, amely adaz konfliktusokban robban ki, patetikus, majd rut es nyomaszto vagy groteszk elemek halmozasa, szokatlan egymas melle allitasa: ime, igy jelentkezik itthon s magyar hivei gyakorlataban a 48 elotti francia romantika.”23 A francia regeny csupa kiilsoseg, bizarr, jelentes nelkiili kaprazat. A ket tortenelmi regenyben Jokai ettol a francias vonaltol a magyar kronika, a magyar tortenelem fele fordult, hogy aztan megtalalja sajat, magyar vilagat az Egy magyar nabobban es a Karpathy Zoltanban. Am Azraele es az amazoncsapattol korbevett Feriz beg karaktere meg abbol a korabbi muveszi korszakbol szarmazik, amelyben Jokai a kiilsoseges elemekben bovelkedd francia romantikat tekintette mintanak, Azraele tortenete valamifele idegensegkent ekelddik be a dilogia szovetebe: „Szeretoi az Ezeregyejszaka mesevilagat epitik fel szamara [...], semmi koze 2 1 Torok Lajos, A tortenelem (felre)olvasasa. Jokai Mor: Erdely aranykora = Romantika: vilagkep, muveszet, irodalom, szerk. Szegedy-Maszak Mihaly, Hajdu Peter, Osiris, Bp., 2001, 249. 2 2 Jokai Mor, Erdely aranykora, Bp., Akademiai, 1962, 310-339. 2 3 Nagy Miklos, Jokai. A regenyiro utja 1686-ig, Bp., Szepirodalmi, 1968, 24.
