Irodalmi Szemle, 2019

2019/4 - Koós István: A lélek születése Jókainál. Azraële története (tanulmány)

Mindez azt jelenti, hogy az egyseges szemelyiseg temajat mint interpreta­­cids vezerfonalat el is vethetjiik Jokai kapcsan, de ujra is gondolhatjuk ennek alapjan a szovegek ertelmezeset, feltetelezve, hogy Jokai muvei nem megke­­riilik, hanem adott esetben megkerdojelezik annak az egyseges szemelyiseg­­nek, illetve a „belsd magnak” a letet, amit Peterfy (es a modernseg) feltete­­lez. A Peterfy halalat (1899) koveto evben latott napvilagot Sigmund Freud Alomfejtese (Die Traumdeutung), amelyben Freud a szubjektum uj koncep­­ciojat dolgozta ki: a „belsd” itt mar nem egy autentikus, szubsztancialis mag, ami onazonossa teszi a szemelyiseget, hanem a tudat „belsd kulvilaga”, egy­­fajta belso idegenseg. A Peterfy altal feltetelezett „belsd mag” naiv elkepzele­­se tehat radikalisan megkerddjelezodott, es a huszadik szazadi nyelvfilozdfia is ebben az iranyban haladt, ramutatva, Heidegger hires aforizmajaval, hogy nem az ember beszeli az nyelvet, hanem a nyelv az embert. Innen nezve talan Jokai szovegei is masfele kepet mutatnak, ahogyan azt Fried is hangsulyozta. A tanulmanyomban erre alehetosegre szeretnek hozni egy peldat Azraele tortenetenek ertelmezesen keresztiil. Azraele meseje, bar elegge kereknek tunik, kiildnds modon nem onalld elbeszeles, hanem ket kiilonbozo regeny, az Erdely aranykora es a Tordkvildg Magyarorszagon mellekszalaibol szovodik ossze egyseges tortenette. A szak­­irodalom e dilogia kapcsan a tortenelmi huseget vizsgalta, illetve a fdbb sze­­replok (Teleki, Banfi, Beldi) jellemrajzat, tovabba a Jokai sajat koranak szdlo lehetseges uzeneteket igyekezett azonositani. Torok Lajos tanulmanya mindettol radikalisan eltero megkozelitest al­­kalmazott: az Erdely aranykorat a kortars tortenelmi regenyek es a meta­­historiai kutatasok kontextusaban vizsgalta, amelyek egyarant a tortenelem textualitasara es fikcionalitasara hivjak fel a figyelmet, elobbiek az esztetikai

Next

/
Thumbnails
Contents