Irodalmi Szemle, 2019
2019/3 - KELET-KÖZÉP - Vincze Ferenc: Az idegen tekintet mint Kelet-Európa színrevitele. A transznacionális irodalomértés perspektívái (tanulmány) / KELET-KÖZÉP
a mufajisag tekinteteben. Mikozben tehat az elbeszeld kozlese arra iranyitja a befogadoi figyelmet, hogy a nyelvi massag megertesbeli problemakat okozhat, es ramutat az elbeszeld es Oregmama kozegenek kulturalis es nyelvi massagara, ez a kiilonbseg az elbeszeloi onreflexidkon kivul mas megnyilatkozasban nem valik reflektaltta. Az oregasszony torteneteiben a nyelvi kiilonbseg nem lesz megragadhato, holott a nyelvi es kulturalis idegenseg tobb esetben is feltetelezheto az elbeszelt esemenyek kapcsan. Ez a nyelvi kiilonbseg es idegenseg - mely maskent ugyan, de a Banatsko kapcsan is erzekelheto volt - felhivja a figyelmet arra az idegensegtapasztalatra, mely visszateroen, es a korabban targyalt szovegekhez kepest maskent van jelen Juculescu szovegeben. Oregmama torteneteiben a kalotaszegi magyar falu, Petra utcai, hazai bontakoznak ki, a tortenetek tere maga a falu, kimozdulas nem igazan tortenik, egyetlen tortenet erejeig jutunk el a szinten referencialis utalaskent ertheto feketetoi vasarba, vagy eppen a szomszedos faluba az orvosig. Ahogy a tobbiek, ugy Oregmama sem hagyja el a falut, ezt a tenyt maguk a tortenetek is alatamasztjak, melyek tobbnyire a falubeliek hazaiban, udvarain, kertjeiben, esetleg az utcan jatszodnak. Oregmama falubol torteno kimozdulasa es Radu felfedezo korutja a faluban mind a masodik fejezetben tortenik, melynek Az utazas az alcime. Az utazas maga ismetelten az egymasraolvasas gyakorlatat hivja eld, hiszen mig a masodik fejezet elso feleben Oregmama orvoshoz valo utazasat es visszatereset kovethetjiik nyomon - es termeszetesen ekozben a kiilonbozo szemelyekhez, esemenyekhez fiizddo kommentarjait -, addig a masodik nagyobb reszben mar Radu egyediil jarja be a falut, es sajat tapasztalatai es a falubeliek tortenetei elkezdik ismetelten ujrairni az oregasszony meseit. Ezen ertelmezesben az utazas gyakorlata nem tesz egyebet, minthogy elbizonytalanitja a korabbi olvasatokat, es immar Oregmama torteneteivel szembekerulnek az elbeszeld falubeliektol hallott tortenetei. Igy maga az utazas az, mely az elbizonytalanitas reven felnyitja az egy szempontbol meseit falutortenet zartsagat, es maskeppen teszi befogadhatova. Emellett ez a cselekves, tehat az utazas, konkretabban a falu bejarasa azert valik fontossa, mert valami olyasmit visz ismetelten szinre, ami Oregmama torteneteiben is hangsulyossa valt: az esemenyt a faluban az idegen erkezese jelenti. Itt hozhato pel-
