Irodalmi Szemle, 2019
2019/3 - KELET-KÖZÉP - Vincze Ferenc: Az idegen tekintet mint Kelet-Európa színrevitele. A transznacionális irodalomértés perspektívái (tanulmány) / KELET-KÖZÉP
„ A regi tudbsitok szerint Bukovina ma mar csupan szoveg. Regeny vagy emlekmu. Akkor mi hoi jarunk?”16 Vagy kicsit kesobb immar nem Bukovina, hanem Szaszfold kapcsan fogalmazodik meg a kerdes: „vajon letezik-e, amiert elindultunk? Megvan meg, amit keresiink? Az elditeletek bastyai erosek.”17 Azon tul, hogy az idezet utolso tagmondatan attetszik a keresett szasz epiteszeti hagyomany, tehat az erodtemplomok multra mutato jelene, a feltett kerdesek vilagosan erzekeltetik az eldzetes tudas, ismeret es igy mult keresesenek szandekat. Ez a mult Kiss Noemi utirajzanak abrazolasaban inkabb hianyaval van jelen, es a Kelet szegenysege, nyomora, diktatura utanisaga, lepusztultsaga okozta hiany a vart ismerdsseggel szemben idegensegtapasztalatot eredmenyez. Ahogyan Szaszfold, ugy Lemberg eseten is egy letunt kor iranti nosztalgia, a viragzo mult hianya hatarozza meg a nezopontot, a leirasok szempontrendszeret: „ A tartomany, ahova ezuttal indulunk, kopott ekszerkent csillog Europa egy elfeledett szegleteben. Egy tartomany, ami nem is tartomany tobbe, hiszen mar senkihez sem tartozik. Onallo, a sajat ura, egyedul hagytak, kifosztva - fiiggetlen es forradalmi. Tiz ev multan is forradalmi, minden porcikajaval tiltakozik. Eros, akar valamit, ez latszik rajta. Csak meg nem tudni pontosan, mit.”18 A nosztalgiaval egyiitt erdemes felhivni a figyelmet az utazasok celjaikent valasztott teriiletek, telepulesek kerdesere is, hiszen az elso kiadas helyszinei: Bukovina, Csernovic, Szaszfold, Lemberg vagy eppen Szabadka es a Mezdseg mind kulturalisan, mind muvelddestortenetileg kiemelt es hangsulyos helyek. Igy mar magaba a valasztasba beleirddnak egy Kelet-Europa-terkep allomasai, hatarai es hatarkovei. Ezzel szemben - ha visszaemlekeziink meg az Utban Babadagba szovegidezd modjara es a bejaras technikajara - Stasiuk kotete eseten eppen az utazast eloird terkeptol es litikonyvektol valo szabadulas az egyik feltetele Kelete-Europa jelenbeli megtapasztalasanak. Kiss Noemi szovege olvashato tehat olyan terkepkent is, mely egyfelol korabbi utikonyvek es utleirasok menten epitkezik, masfelol sajat tapasztalatat es gyakorlatait szembesiti a korabbiakkal. Amennyiben a korabbi, a szovegben hivatkozott utleirasokat terkepkent vagy a terkepet letrehozo gyakorlatokkent ertjiik, ugy ezek - ahogyan Bernhard Siegert is fogalmaz - „ilyen modon 1 6 Uo., 21. 1 7 Uo., 25. 1 8 Uo., 74-75.
