Irodalmi Szemle, 2019
2019/3 - KELET-KÖZÉP - Vincze Ferenc: Az idegen tekintet mint Kelet-Európa színrevitele. A transznacionális irodalomértés perspektívái (tanulmány) / KELET-KÖZÉP
Amennyiben tovabbra is az irodalom felol kozelitimk a jelenseghez, annyiban idokozben a mufaj europai klasszikusava valt Utban Babadagbas cimu muvet lehet emliteni, mely a lengyel Andrzej Stasiuk munkassagat tobb esetben a hatar, hataratlepes, posztturizmus es posztkolonializmus elmeleti diskurzusainak visszateroen hivatkozott es elemzett targyava tette. Amellett, hogy a Stasiuk-mu mufaji behatarolhatatlansaga eppen a Szirak-konyv elmeleti tapasztalatait is felerdsitheti, hiszen az Utban Babadagba egyszerre olvashato esszeregenykent vagy irodalmi utirajzkent, tovabba az utazasi irodalom tortenetehez szorosan hozzakapcsolddd emlekezetprozakent, tehat memoarirodalomkent is, a mu a korabban emlitett Handke-regeny utazashoz kapcsolddo semait is megidezi, mi tobb, eloterbe allitja. Handke szovegeben a foszerepld Filip Kobal sajat csaladi multjanak keresese es felfejtese kozben batyja nyomaba ered, es ezen uton segitoi a szloven-nemet szotar, tovabba eltunt batyjanak jegyzetfuzete. Reszben ezt erositi meg elemzeseben Bombitz Attila is, aki Handke regenye kapcsan ugy fogalmaz, hogy „Az ismetles olyan mualkotas, amely energiait allando jelleggel a hatarok egzisztenciajabol nyeri. Ennek eredmenyekeppen - a mas szocializacios es tarsadalmi kornyezet, egyaltalan: a hatarvaltas hatasara - elbeszelhetove, jelen idejuve es kollektiwe valtozik a mult. A hatar tapasztalata es atlepese ugyanakkor a nyelv es az emlekezes problemajat veti fel.”8 9 Maga a minta jelen esetben a szoveg iranyitotta utazas es viszonyitasi pontkent kijelolt multtapasztalata, melynek tekinteteben formalodik es alakul a jelen megragadasa es megragadhatosaga. Eppen ez a minta bukkan fel eroteljesen a Stasiuk-szovegben is, hiszen a mu elbeszeld-fdszereploje nem egyszeruen utikonyv alapjan, sokkal inkabb a kuldnbdzd fikcios szovegek jelolte nyomvonalon haladva jarja be Kelet-Europat, es mintegy ezt a vonalvezetot kovetve rajzolja ujra es at a hatarokkal szabdalt regiot. Ezen szovegek bevonasa a mu terebe kettos funkcioval bir: egyreszrol felerositi a szoveg irodalmi utirajzokhoz valo kapcsolhatosagat, hiszen nem csupan a megjelenitett tajak, helyszinek rendelkeznek - mint ahogy Szirak fogalmazott - „megkerddjelezhetetlen dologi referencialitassal”, egyuttal maguk a szovegek is ezt a fajta referencialitast hangsulyozzak es emelik ki, hiszen Bodor Adam Sinistra korzete, Mircea Eliade, Lucian Blaga, Danilo Kis, Drago Jancar, Edvard Kocbek, Fatos Lubonja, Julian Tuwim, Miodrag Bulatovic felismerheto szovegei mind-mind referencialisak, a mu vilagan kiviil is leteznek, megragadhatok. Masreszrol eppen ezen szovegek felidezese ellenkezo iranyba is hatassal van a Stasiuk-mu mufajisagara, hiszen a fikcionalizalast is elosegitik: 8 Andrzej Stasiuk, Utban Babadagba, ford. Korner Gabor, Magveto, Budapest, 2006. 9 Bombitz Attila, A vilag ismetlese = Ud, Harmadik felidd. Osztrdk / magyar tortenetek, Kalligram, Pozsony, 2011, 23.
