Irodalmi Szemle, 2019
2019/3 - KELET-KÖZÉP - Vincze Ferenc: Az idegen tekintet mint Kelet-Európa színrevitele. A transznacionális irodalomértés perspektívái (tanulmány) / KELET-KÖZÉP
VINCZE FERENC AZ IDEGEN TEKINTET MINT KELET-EUROPA SZINREVITELE1 1 A tanulmany A mdssdg terei. Kulturalis ter-kepek, erintkezesi zondk a kortars magyar es roman filmben es irodalomban cimu OTKA NN 112700. szamu es a Felekezetiseg es nemzetepites a magyar es roman tortenelemben a reformdciotol a kommunizmusig (kiilonos tekintettel a magyar-roman-nemet kulturalis transzferzonakra) cimu NKFIH 111871. szamu projektjeinek kereteben kesziilt. 2 Andrzej Stasiuk, Hajonapld, ford. Korner Gabor = Andrzej Stasiuk - Jurij Andruhovics, Az en Europam, Kijarat-JAK, Budapest, 2004, 82. 3 Szirak Peter, Ki emlit megerkezest? A regi es a ket vilaghaboru kozotti magyar irodalmi utirajzrol, Racio, Budapest, 2016,125. A TRANSZNAC I ONALIS I ROOALOMERTES PERSPEKTIVAI „Vegiil is a terkep az utolso szo es az esemenyek szemfedoje. Ha elmulik minden, a veget akkor is meg lehet mintazni sikban, nevet adva neki valamilyen jovdbeli, elkepzelhetetlen nyelven. Ez a fajta nosztalgia olyan latohatar utan vagyakozik, amely folyton eltolodna; az utopia olyan pillantast kepzel el, amely mindent feldlelne.”1 2 (Andrzej Stasiuk: Hajonaplo) Felfedezett es ujrafelfedezett terek bejarasanak tematizalasa es problematizalasa kapcsan sziiksegszeru onnan inditani a gondolatmenetet, hogy a felfedezes vagy ujrafelfedezes magaval vonja az utazas cselekveset is, mely utazas - mint majd latni fogjuk - gyakorta esemenyszerusegeben valik megragadhatova. Kelet-Kozep vagy pusztan Kelet-Europa az utobbi husz, de immar lassan harminc evben szamtalan aspektusbol keriilt es keriil a vizsgalodasok kozeppontjaba, mind tarsadalmi es politikai, mind kulturalis kerdesfelvetesek kapcsan. Mig korabban - a masodik vilaghaboru lezartat megelozoen - a felfedezes, a bejaras az irodalmi mufajok kiilonfele tapasztalataban volt tetten erheto, addig a negyvenes evek vegetol, az otvenes evek kezdetetol a politikai kornyezet megvaltozasa eppen azt a cselekvest, tehat az utazast lehetetlenitette el, mely alapveto cselekvesi formakent volt sztikseges a bejarashoz es fel- vagy ujrafelfedezeshez. Szirak Peter a magyar irodalmi utirajzokat tematizalo kotetenek zarlataban ezzel kapcsolatosan teszi a megallapitast, miszerint az irodalmi utirajz „a 20. szazad masodik feleben - velhetoen - leginkabb politikai, s ennek reven mentalitastorteneti okokbol enyeszett el. Europa ketteosztottsaga - Maraival szolva: Europa vegzetes hanyatlasa -, az utazas, a szolas es a velemeny szabadsaganak kelet-eurdpai felszamolasa nyoman meg az alig hasznalatos kozonseges utikonyveket is cenzuraztak, s ez enyhen szolva sem kedvezett az utazasi irodalomnak, mint a hiteles tanusagteves mufajanak.”3 A magyar irodalmi utirajz tortenetet a kezdetektol egeszen a ket vilaghaboru kozotti idoszakig feldolgozo szerzo kotetenek tapasztalata - fokent Moricz, Kosztolanyi,
