Irodalmi Szemle, 2019
2019/3 - KELET-KÖZÉP - Ladányi István: "…valamilyen »közép-európai poétika«"? Történelemreprezentációk és identitáskérdések kortárs közép-európai regényekben (Danilo Kiš, Dragan Velikić, Nedjeljko Fabrio, Olga Tokarczuk) (tanulmány) / KELET-KÖZÉP
lagot modellezi, amely megved mindattol az attekinthetetlen kaosztol, amely a pajzs peremen tul helyezkedik el. Adam viszont a sajat eleteben, apja eletenek szamara hozzaferheto es hangsulyosan nem hozzaferheto tapasztalatain keresztiil, illetve a varos multjara vonatkozo kerdeseiben is folyamatosan eljut a berendezett, megjelolt vilag peremeig, es azzal szembesiil, hogy a meg nem formazott, meg nem jelolt terekben es idokben ugyancsak a jelenig, a sajatnak tudottig ero esemenyek zajlottak, amelyek kicsusztak a megformazott keretek kdziil. A termetaforika es az ezekkel letesitett identitasok a peremen levo es a rajta kiviil eso teriiletekre iranyitjak az ertelmezoi figyelmet, illetve az eles hatarok problematikus, megkerdojelezhetd voltara, az athelyezodesekre, az ujraidentifikaciokra es a terbeli jelentesek idolegessegere es felteteles voltara, a pajzs altal kinalt, teljeskent tetelezett vilagmodell hianyos voltara. A lengyel Olga Tokarczuk is jellemzoen tortenelmi dimenzioikkal kitagitott szinterekre allitja regenyvilagait. Az Oskor es mas idok „a vilagmindenseg kozepen” es a semmi peremen allo, Oskornak nevezett kis lengyel falu idoinek sokfeleseget allitja szinre, a mitikus idoktol az egyes hosok idejeig, amely idok egymassal parhuzamosan, sajat idokkent leteznek a hosok kdrul, mindenki hordozza maga koriil, viszi magaval a maga idejet es teret, amelyek magukat mutatjak, egymast tiikrozik, es a negy evszak, a negy egtaj es egyeb negyesek tereben-idejeben mozgo kaleidoszkopot a maga idotlen tekintetevel szemleli a falut alapito negy arkangyal. A regeny a 20. szazadi lengyel tortenelem kaleidoszkopszeru kepet adja, az elso vilaghaboru kitoresetdl a masodik vilaghaborun at a kozelmultig, a ket nagy haboru ideje mellett a ket diktatorikus rendszer idejet is megjelenitve a telepules allovizkent letezo idejebe bearamld, majd onnan elfolyo idegen idokkel. A regenyben ervenyesiilo „angyali” perspektiva kioltja a benne megjelenitett egyes emberi szempontokat: „ Az angyalnak nines olyasfajta elmeje, mint az embernek, nem kovetkeztet, nem velekedik sehogy. Nem logikusan gondolkodik. Nemely ember szemeben ostobanak tunne. De kezdettol fogva magaban hordozza a tudas fajanakgyumdlcset, a tiszta tudast, melyet esupan az egyszeru megerzes gazdagithat.
