Irodalmi Szemle, 2019

2019/3 - KELET-KÖZÉP - Szászi Zoltán: Kirké tenyészete, avagy honnan lehet majd utánpótlás. Az én kórtársaim (próza)

a seb. Harce? Nem. Regi vadaszat, gyerekalkarnyi vadkanagyar melyitette seb az ott, mely mikor fakadt, rut volt es fekete, csak okos, sok csataban es hadban sebkbtozest tanult kondasanak gyogyfuvei tudtak beforrasztani annak a melyet. Az agyarast vegiil dardaval iitdtte at, s az allkapcsanak ekebol faragott maganak kesnyelet a vandor regen. Ritka, egbol, az istenektol kapott sistergo hulldcsillag, egy meteor vasabol nyujtotta ki a kovacs pengejet, fekete bogyoju olivaolajaba martva edzette, es tigrisszem kovel fenyezte ki az elet. Sok harcban megfordult penge az, mely hoi etelt nyesett, hoi meg egyszer az ellent. Vegso megmentokent, mikor egyszer a sebhelyes labut leteperte egy sulyos pancelu asszir zsoldos ott, a viszaly miatt mostanra porra omlott Ilion alatt, melynek pusztulasat okozta buta mohosag, keblen nevelte azt Erisz! Ott a falak alatt mar a zord halalt lihegte vigyorogva a letepert vandor arcaba az asszir, amikor o derekahoz nyulva, a megfaragott vadkanagyar ivet kitapintva elorantotta a ritka acelt, s metszett! A foldnek oly edes vert bugyborekolta az ellenfel torka, s hordgte Assur isten nevet, de hiaba. Azota nem evett ezzel a kessel, de mindig ovebe bujva magaval hordja, s bar megtisztitotta minden patakban, barmerre akadt tiszta forrasra, egy helyen barna folt nyilik mindig, mint rozsda mocska az acelon.

Idei kanokrol forog most a kocsmai szo, mig o borat, mas a sumer italt issza. Megidezodnek most a kevert gabonan nevelt ketmazsas artanyok. „ Abbol a hati szalonna bo negyujjnyi lett. A sonkat csak drot birta el, nem is madzag, olyan sulyos. De volt mibol, hisz a komak, kik a kozost is aratjak, mindig ugy dolgoznak a geppel, hogy jol legyen elosztva a hektarhozam. Ki nem iigyes, s nem fondor, csaladjat lopja meg az, s magamagat - igy jar itt a szolas! Buta vagy, ha nem lopsz, mikor megteheted. Rabolj, es csalj is! Mar csak nem fosztod meg magad a jotol! Ej, koma, ne legy alszent, te is a piacrol elsz meg, nem fizetesbol. Apad sirjan is folia csillog, mit vigyorogsz!” - repkednek a trefak, s nd a kedv, ezt most a poharak iiriilese jelzi. „Kolbasznak ket tekeno hust morzsolt el a gep, s hozza orozott ozet is tettiink. Attol lett szarazabb, de zsenge az ize. Miert ozet? Hat az o baja az, mit maszkal palinkat sziilo szilvafaim kozt, ha meg ott jart, megjarta, fiatal ozet fogott a drothurok ejjel.