Irodalmi Szemle, 2019
2019/2 - Szabó Roland: A csöndképzetek mint hangeffektusok. József Attila "tárgyiasuló" költészetének hallható színterei (tanulmány)
koltemenyek vilagan is, amelybe az Elegia, az Oda egyes reszei, a Remenytelenul eppugy besorolhatonak tunnek, de az Eszmelet egyes szakaszai is. A szakirodalmi ertelmezesek a szubjektum-reprezentacid tobb aspektusara tesznek utalast. Tverdota Gyorgy szoban forgo tanulmanyaban osszesen negy ilyen aspektust kiilomt el: a latvany megjeleniteset, a latvanyhoz fuzott kiegesziteseket, a latvany ertekeleset, valamint a latvany megfogalmazasat,37 kitiintetett helyen kezelve ez utobbit, hiszen „a koltemeny jelentoseget, az olvasdra gyakorolt elementaris hatasat nem a leirt tajban, nem a gyermekkori emlekekben, hanem masutt: a leiras modjaban kell keresnunk”.38 Az idezett gondolat ravilagit arra is, hogy a „biografiai En”-nel, mint az olvasat egyik lehetseges - ha ugy tetszik otodik - aspektusaval foldsleges lenne szamolnunk, hiszen ez a fajta targyias lira a szubjektum lenyegerol vail, metafizikai melytartalmakat kozvetit. Masreszt olyan ertelmezesi lehetoseget reszesit elonyben, amely nem a „biografiai En” altal megelt lelki tartaimak kivetiteset helyezi kilatasba, hanem egy magasabb szinten megkonstrualt altalanosabb ervenyu, s ezaltal sokkal nehezebben „hozzaferhetd” preferenciat, vagyis kiilonbozo kepzeletbeli vilagok kozotti valasztasi lehetosegeket alkot meg. A latvany es annak kiilonbozo megjelenitesi modjai mellett otodik aspektuskent meghatarozoan jelen van a hallas es hanghataskeltes aspektusa mint a beszeld onreprezentaciora tett kiserlete. A tel- es halal-metaforakat a muveszethagyomanyban alapvetden zajtalansag kiseri. A latvany szegenysege, vagyis pontosabban a befogado szamara „lathatova” tett targyak szuk es viszonylag jelentektelen kore is hozzajarul ahhoz, hogy a posztimpresszionista jellegu vizualis elmeny mellett a hangok (zaj ertelemben) hianyabol adbdo hangelmenyekhez jussunk. A megfogalmazas elso olvasatra anomalianak tunhet. A halott milid altal kozvetitett vizualis elmenybol fakado „csond”-erzet az apro rezdulesek folerositesehez jarul hozza. Igy a csond es a targyak elettelen egymasmellettisegenek tapasztalata ahhoz vezet, hogy a benniik/altaluk kel-3 7 Az emlitett negy aspektus reszletes magyarazatat Id. a vonatkozo tanulmanyban: Tverdota, Holt videk..., i. m., 65. 3 8 Uo„ 64-65.
