Irodalmi Szemle, 2019
2019/2 - Nagy Hajnal Csilla: Íróalakok a modernitás prózanarratíváiban I. (Rubin Szilárd: Csirkejáték, Hajnóczy Péter: A halál kilovagolt Perzsiából) (tanulmány)
nagy mertekben neheziti a konzisztens emlekezest, valamint a mult (es a jelen) ertelmezeset is keplekennye teszi. ANGYAL ATTILA MASODIK ESELYE Ahogyan azt mar emlitettuk, a regeny tortenetehez hozzatartozik, hogy a legelso, 1963-as kiadas36 akiadoval (hosszas huzavona aran) meghozott dontesek es kompromisszumok kovetkezteben merdben eltero zarlatot tartalmaz, mint a kesobbi verzidk. Az elso kiadas 15. fejezetet ugyanis nem Angyal Attila, hanem az a baratja irja meg, akire Attila ongyilkossaga utan a keziratat hagyomanyozza. Ez a rovid befejezes meglehetosen szikar, erzodik rajta az a megfaradtsag, amely minden bizonnyal magat Rubint is atjarta a regenykiadas koriili konfliktusok es legyozottseg okan. Keresztesi szerint az, hogy az utolso fejezet ennyire elter a regeny addigi j ellegetol, mintha azt jelentene, hogy „Rubin kifejezetten jelezni akarta volna a tavolsagtartasat”.37 Faradt, de egyertelmu iteletet mond Till celtalansagarol, amelynek vegen mar-mar didaktikus, tanmesehez illo zarasaban fejezi ki a hatramaradt barat remenyeit, hogy legalabb „bar az o tevelygese es vegzete megvaltana es bolcsebbe tenne mindazokat, akik lelekben rokonok vele.”38 Az elso valtozatban tehat ket iro jelenik meg a szovegben: Angyal Attila, valamint hatrahagyott baratja. Merdben mas poziciobdl szolalnak meg - ahogyan Keresztesi is velekedett, az utolso fejezetet nehez a regeny (autentikus) reszekent kezelni, a masodik kiadas zarasat azonban atgondolt es finom munkanak tartotta. Nem ez volt viszont az egyediili valtoztatas, Keresztesi reszletesen szemlezi az elso fejezetet, osszehasonlitva szinte minden pontosito, stilaris, tortenetet befolyasolo vagy eppen politikai indittatasu atirast, ezzel 3 6 Rubin, i. m. 3 7 KERESZTESI, i. m., 151. 3 8 Rubin, i. m., 207.
