Irodalmi Szemle, 2019

2019/1 - PALÓC HUNGAROFUTURIZMUS - Kosztrabszky Réka: Az elbeszéléstechnika sajátosságai Szabó Magda Freskó című regényében (tanulmány)

erzodott, hogy d is ide nez. Orditani szeretett volna, megiitni Jankat. Janka csak bamult ra, ugyanazzal a vak, hallgatozo tekintettel, amelyre mar delutan felfigyelt. Kun Laszlo felrelokte az utbol, most eloszor ldditotta el ilyen kimeletleniil. Janka engedelmesen elmozdult az ajtobol, mint egy targy, mint egy puha zsak. Ott allt, ugyanott, ugyanazon a helyen, ahol valaha a huga. Kun Laszlo kirohant az udvarra, nyitva hagyta maga mogott az ajtot.” (Fresko, 191-192.)

Az idezett reszben a belso es kiilso fokalizacio kdzti oszcillacio figyelhetd meg. Kun Laszlo (elbeszelt monolog altal kozvetitett) elhatarozasat kovetoen a narrator kiilso szempontbol mutatja be a torteneseket, a hang- es fenyviszonyokat, valamint mas alakok megnyilvanulasait, megteremtve ezzel a jelenet fesziilt atmoszferajat. A nyolcadik mondattol azonban a narrator ismet Kun Laszlo perspektivajat veszi fel, mellyel egyfelol a ferfi gondolatait jeleniti meg (pszicho-narracid), masfelol pedig Janka reakcidjat is a szereplo percepcioja reven kozvetiti. A jelenet fesziiltseget az adja meg, hogy bar a ket alak kozt nem alakul ki parbeszed, az egyes megnyilvanulasok alapjan az olvaso szamara nyilvanvalo, hogy mindket alak tisztaban van a masik gondolataival, s mindketten ennek tudataban cselekednek. A tizedik es a tizenegyedik mondatban a szoveg ismet kiilso fokalizacidra valt at, majd a tizenkettedik mondatban ujfent a szereploi perspektiva ervenyesiil, a jelenet berekesztesekent pedig a narrator ismet elhagyja Kun Laszlo perspektivajat, s csak a ferfi cselekveset kozvetiti. Az iment citalt bekezdesre kovetkezo reszekben Kun Laszlo cselekedetet (rohanas) olyan alakok (Mathe Istvan, Decsyne) eszlelik, akik egyfelol nem voltak jelen az elobbiek soran elemzett jelenetben, masfelol pedig nincsenek birtoka-