Irodalmi Szemle, 2019

2019/11 - TRANSZ - Nagy Csilla: Transzkulturalizmus és identitás Ivana Dobrakovová prózájában (tanulmány) / TRANSZ

a (nemzeti) identitas egyik alapveto alkotoeleme, emellett a masokkal valo erintkezes, a masok megismeresenek, es ezzel egyiitt az dnmagunkrol kialakitott kepnek is az elsodleges eszkoze - a kotet elbeszeleseiben azonban sajatos modon korlatozott funkcidval bir. A dialogusok hatterbe szorulnak az elbeszeloi es monologikus hangok mellett, rovidek es praktikusak, rutinszeriiek. Ennek hattereben reszben a foszereplok belso vilaganak dominanciaja all, masreszt azonban a figurak sokszor nehezen boldogulnak az orszag nyelvenek az elsajatitasaval - a nyelv eppugy frusztraciokat es a massag tapasztalatanak valtozatos helyzeteit eredmenyezi, ahogy az idegen kulturaval es attituddel valo talalkozas is: „Vegeztel valami iskolat, Ester? nyelveket tanultal? milyen nyelveket? csak kettot? az egy kicsit keves, nem gondolod? ket nyelvvel nem valtod meg a vilagot, ket nyelvet en is beszelek, azt a hivatalosat, meg a tajszolast, es latod, takaritond vagyok [...].” (Dobrakovova, 2017, 14.) „Ugy dontottem, hogy amint a diploma a zsebemben lesz, hozzakdltozom, bar tudom, hogy egy szlovak diploma egy olasz kikotovarosban ugy kabe mennyit er [...].” (Dobrakovova, 2017, 52.) Ritkabban azonban a kelet-kbzep-eurdpaisag, ezen beliil a szlav identitas kifejezodese lehet a nyelvhasznalat, peldaul a Toxo cimii novella ettermi jeleneteben: „Tavozaskor a pincer obligat kerdese, aki nyilvan vegig azon torhette a fejet, hogy mirol szolt a beszelgetes, maguk honnan vannak, ragazzei I En Csehorszagbol. I En Szlovakiabol. I Es milyen nyelven beszelgetnek? I En csehi.iL

I En szlovakul. I Aha...” (Dobrakovova, 2017, 104.)

Az egyenek belso vilaga rutinszeru cselekvesek menten epul fel. A takaritas, a tisztalkodas, a piaci bevasarlas, a kavezas, vagy eppen a forgolodas az agyban, a szomszed haz megfigyelesenek ismetlddo leirasa olyan letmodot feltetelez, amelyben az onazonossag szamara a vegetativ ritmuson tul, a monomaniasan ismetelt tevekenysegeken tul mar nines kapaszkodd. A tautologikus motivumok egyreszt a kotet archetipikus olvasatanak lehetoseget erdsitik (a viz, a ver, a halal, a bun, a gyumolcs motivumrendszere vegigvonul a szovegeken). Masreszt a kenyszeresseg az a burok, amely segitsegevel a szereplok kitakarjak onmaguk elol a valosagot, es voltakepp kitakarjak sajat szemelyisegiik egyes elemeit is. Egyes szovegekben ezaltal csak a szemelyiseg integritasa keriil veszelybe, a linearis olvasas soran azonban a cselekmenyek egyre komorabbak, a donteshelyzetek egyre kevesbe atlathatoak, a sodrodas eredmenye pedig a tragedia. A Bambini egenitori anya-figuraja felaldozza a masik anyakozpontos gyereket sajat lanya maximalis nyugalmaert