Irodalmi Szemle, 2019
2019/11 - TRANSZ - Nagy Csilla: Transzkulturalizmus és identitás Ivana Dobrakovová prózájában (tanulmány) / TRANSZ
a tabusertesnek a reszese, hogy kvazi hangot, nyelvet ad masok szexualitasanak: mivel a taborlakok tobbsege nem ert franciaul, Marcela tolmacskent funkcional peldaul Ludjmila, az orosz modell es Pierre, a francia flu bontakozd romanca soran, igy megfigyelokent es kozvetitokent, vojorkent voltakepp maga is reszese az intimitasnak. A tabor igy valik beavatasi „szertartasok” sorozatava az elbeszelo szempontjabol, amelyek betetozese a novella zarlata: „A tuzijatek bizonytalan, villogo megvilagitasaban valoszinutlen formak tuntek eld, eloszor azt hitted, hogy osszegabalyodott, vergodo kigyok, mozgo, hosszu, sikos farkak, hatalmas anakonda-gombolyag az, amit nezel, akik felfaljak egymast az eksztatikus gorcsben. Am lassan felismerted, ez itt egy fej, ott meg egy kez, amott egy lab, hiszen ezek mozgasban levo izzadt, meztelen testek, hihetetlen alakzatokba fonodva, minden sikos, nedves. [...] kivalt a tdmegbol, kiszabaditotta magat, eszrevetted, Cedric ez, meztelen teste lassan hozzad csuszott. [...] Marcela, nagyon rosszul vagyok, es fulladozva hanyni kezdett. Lehanyta a labad, mikozben egy kezzel benned kapaszkodott.” (Dobrakovova, 2015, 59.) Az idegen orszag, az idegen nyelvi, videki kozeg erzeki tapasztalataban az erotika, az undor es a szakralitas egyiittesen jelentkezik: ez parhuzamba allithato Bataille meglatasaival, es nala mindez szinten a tarsadalmi es kulturalis tiltas feloldasaval, azaz a sajat kozegbol vald idoszakos kiszakadas esemenyevel jar egyiitt: „A ritualis orgiakon, amelyek gyakran kevesbe duhaj unnepekhez kapcsolodtak, csak rovid iddre oldottak fel a szexualis osztdnok szabad kielesenek tilalmat. Neha a szabadossag csak egyetlen tarsasag tagjaira korlatozodott, mint peldaul a Dioniiszosz-unnepeken, de erotikus jelentesen tul hatarozott vallasi ertelme is lehetett. Nincsenek pontos ismereteink, de elkepzelheto, hogy az oriilt szenvedelyen felulkerekedett a kdzonsegesseg, a durvasag. Megis, hiabavalo volna tagadni, hogy az elragadtatottsag olyan fokra juthatott, ahol az orgiaval altalaban egyiitt jard reszegseg erotikus dnkiviilettel es vallasi onkiviilettel keveredett.” (Bataille, 2019, 149.) Dobrakovova figuraiban a gyereklany, a kamaszlany, a tars, az anya, a kiilfoldi nd, a kelet-europai nd, a szlav nd, az elvetelt nd stb. szereplehetosege siiriisodik,
