Irodalmi Szemle, 2019
2019/11 - TRANSZ - Ladányi István: Tolnai Ottó Krik ruže (1988) című szerb nyelven írt verskötetének nyelvi és kulturális beágyazottsága (tanulmány) / TRANSZ
lidithetetlenseg, nem emberi dimenzio mindket muvesz kapcsan jelentosegteljes. Az arvacsath-versekben kiilonosen szuggesztiv a kenyszerzubbony es az angyalszarny egymasba tunese, ahol a hatalmas angyalszarnyak a rendkiviili tehetseg jelei (Tolnai, 1992, 71). Mindket muvesz kapcsan az angyal egyszerre kepzi meg az emberin tub artatlansagot es bunosseget, az emberi erkolcsi normak kategoriain kiviili letezes gyakorlasat. A szent es az ordogi osszetartozasa, az artatlan bunosseg gondolata jelenik meg a Pesme za muzej vostanih figura (Versek a viaszfigurak muzeumahoz) ciklus elso darabjaban, a Pop (Pap) cimuben is, amely a haborubol visszatero, vegtagjaikat vesztett katonak osszefuggesebe helyezi Anita Berber tancat es egesz „bunos” eletet, amelynek lazaban megorizte szent tisztasagat. A „viaszfigurak muzeumanak” tobbi figuraja Anita Berber koranak nemet es europai muveszvilagat idezi, a bunbocsanatot oszto pap alakja utan eloszor Tilla Durieux nemet szineszno portrejat vazolja fol, az egesz masodik ciklusra jellemzo narrativ modon, szelektiv elettortenetet mondva el, a szineszno jelentosebb szerepeit, muveszi jelentoseget emlegetve, Renoir rola festett kepet is megidezve, a vers legjelentosebb reszet pedig a szineszno zagrabi eveinek szenteli, s ezzel Tolnai voltakeppen sajat szemelyes vilagat, tapasztalati kotodeseit is aktivizalja a vers vilagaban, tobbek kozott Tilla Durieux es Sinko Ervin ismeretseget, a szinesznonek a jugoszlaviai partizanokhoz valo kotodeseit is beleszove. Tilla Durieux szineszno figuraja reven voltakeppen kozvetlen kapcsolatot teremt a darab temaja es az eloadas helyszine, a nyolcvanas evek Jugoszlaviaja es a szabadkai sziiletesu Sinko reven meg a tarsulatnak otthont add Szabadka kozott is. A panoptikum tobbi szereplojenek portreja is ezt a narrativ versbeszedet viszi tovabb, ebben a ciklusban kevesbe ervenyesitve a versek nyelvhez kdtottseget. A megrajzolt figurak eseteben inkabb muveszi letuk epizodjai idezodnek meg, mozaikosan vagy egy-egy tortenetelem anekdotikus kinagyitasaval. Anita Berber masodik ferje, Sebastian Droste szinten a fekezhetetlen muvesz es az erkolcstelensegektol sem visszariado, megbizhatatlan embertars lesz a figurak muzeumaban, Rita Sacchetto es Dinah Nelken a tanc irant elkotelezett muvesztarsak, Otto Dix Anita Berber hires, voros szinu alakjat megfesto kepzomuvesz, a magyar szarmazasu Lya De Putti (Putty Lia, sziiletett Putty Amalia) es a weimari koztarsasag, illetve a korabeli Europa muveszeletet megidezo es
