Irodalmi Szemle, 2019
2019/11 - TRANSZ - Ladányi István: Tolnai Ottó Krik ruže (1988) című szerb nyelven írt verskötetének nyelvi és kulturális beágyazottsága (tanulmány) / TRANSZ
Anita Berberrel kapcsolatban levo vagy muveszileg kapcsolatba hozhato tovabbi alkotok bovitik sokszereplosse ezt a panoptikumot, megteremtve ezzel a berlini muveszvilag sokszinusegenek, dinamikus, nehezen szabalyozhato voltanak kepzetet. Tag kulturalis kontextust epit igy Anita Berber alakja kore, tagitva ezzel a kozeppontba allitott szereplo ertelmezesi kereteit is. Leni Riefenstahlt peldaul titokzatos szfinxkent jelenfti meg, aki objektivjenek hatalmas szemeivel szemlelte a piramis epiteset es lerombolasat, „szfinxkent amelynek Susan Sontag I torte fol koponyajat I de beliil nem talalt mast I csak vegtelen celluloidszalagokat”. Hasonlo titokkent jeleniti meg Hitler figurajat is, elmeselve az ismert anekdotat a Hitler kezeit csodalo Heideggerrol, emlekeztetve ra, hogy Goethe is hasonlo csodalattal szemlelte Napoleon kezet. A Hitler-Napoleon asszociacioban a diktatorok feher ujjai feher egerekkent tunnek fol, az egerek pedig, a ’mis (eger) es a ’les (holttest, hulla) szavak hangzasa altal alatamasztott kepzettarsitasban feher hullakka valnak. Hitler kezetol igy elvalaszthatatlanok lesznek a holttestek, masirozd labai pedig a katonacsizmaiban verben tocsognak. A versciklus Heidegger nezesre buzdito felkialtasanak megismetlesevel zarul: „ah, nezze csak”, immar a labakra, a verben tocsogo, masirozd labakra iranyitva a tekintetet, sajatos motivikus keretet kepezve az elso ciklus elso versevel. A Krik ruze versei dnmagukban, az egykori eloadastol fuggetleniil, verskompoziciokent is fontos helyet toltenek be a Tolnai-eletmuben, a szerb nyelvhez kotottsegiik a magyar irodalom sajatos exterritorialis valtozatakent vehetd szamba, motivikus osszefuggeseik, a koltoi nyelv alakulasa szempontjabol pedig a magyar nyelvu drvacsath kotet verseinek az olvasasaba is be kell vonnunk oket.
