Irodalmi Szemle, 2019

2019/11 - TRANSZ - Ladányi István: Tolnai Ottó Krik ruže (1988) című szerb nyelven írt verskötetének nyelvi és kulturális beágyazottsága (tanulmány) / TRANSZ

A vers tdvismotivuma Tolnai arvacsdth-verseit idezi, ahogy az egesz ciklus is atjarasokat kinal az 1992-es arvacsath kotet versvilagaba. Ezt tamogatjak a kozeppontba allitott lirai enek jellemzoi, a rendkiviil erzekeny, sokat kockaztato, magukat es a vilagot probara tevo muveszfigurak, Csath Geza es Anita Berber, az eletrajzi modellek tragikus sorsa, de a szamos motivikus parhuzam is. A tovis az arvacsath egyik kozponti, az egesz koteten vegigvitt motivuma, a Krisztus-parhuzam kiteljesitoje, de az acelosra edzett tovis kepe a gyilkolasra alkalmas szurdfegyvert is idezi, es az arvacsath harom versben visszatero alomjelenetenek papua harcosa is tovist fuj fuvokajan a lirai en, arvacsath szivebe.

Arvacsath figuraja, akarcsak az Anita Berber-versek lirai enje a muveszetet nem az eletet diszito, szebbe tevo mestersegkent fogja fel, hanem mindent kockara tevo, a vilagot felforgato radikalisan modern kiserletkent, amelynek elengedhetetlen feltetele a nyers hang, a veszelyek vallalasa, a letezes korlatainak athagasa, hogy a muveszet (es az elet) ne fuljon mezbe, ne valjon edesen (hiteltelenul) szeppe.

Mar az elso vers is megidezheti a Tolnai-olvasokban az arvacsath cimu kotetenek (1992) „nem sill ki a szemed..kezdetu, masodik verset (Tolnai, 1992,6) a szem veszelyeztetesevel, a szemre iranyuld agresszidval, a latas elvesztesenek motivumaval. A masodik vers is kapcsolatba hozhato az arvacsathtal, megpedig az „egy szog...” kezdetu verssel (Tolnai, 1992,46), ahol a beliilrdl a homlokba vert szog ut lyukat a koponyan. Csathhoz kotheto a megnyuzott macska motivuma is a negyedik, csutdrtdki versben, osszekapcsolodva a meztelen testen szormebundat viselo Anita Berber kepevel. Ebben, a szerb nyelv hangzas- es jelentesvilagabol kiilonosen produktiv kapcsolatokat hoz letre a ’ver’ es ’nyuzas’, valamint az ’iivoltes’ megfeleloivel, a ’krv’, az ’oderati’ es a ’derati se’ szavakkal, az utobbi ketto eseteben a figura etymologica alakzataval. A ’veresen megnyuzott’ szerb megfeleloje a ’krvavo oderana’.

Az arvacsathhoz kapcsolodo szamos motivum koziil figyelemre melto az angyal hangsulyos hasznalata mindket kotetben. Az Anita Berberrol szolo ciklusban a hatodik es a hetedik versben keriil eld, eldszor a piacon vasarolt sparga formaja kapcsan, amelyet a formai hasonlosag alapjan eldszor gyertyaval hoz asszociacios kapcsolatba a lirai en, majd a himvesszovel, megpedig egy angyal szervevel. Az igy folvezetett an-