Irodalmi Szemle, 2019
2019/11 - TRANSZ - Ladányi István: Tolnai Ottó Krik ruže (1988) című szerb nyelven írt verskötetének nyelvi és kulturális beágyazottsága (tanulmány) / TRANSZ
nia gondozohaz epiileteben alakitottak ki, tortenetesen abban, amelyben Anita Berber 1928-ban, 29 evesen elhunyt. A Szabadkai Nepszinhaz eldadasa valodi multikulturalis es multimedialis eloadas volt. Zenejet a szabadkai szarmazasu Lengyel Gabor szerezte, a darab cimszerepet a zagrabi balett szolistaja, Almira Osmanovic jatszotta, masik foszereploje pedig a macedoniai roma szarmazasu Nedo Osman volt, de a szabadkai magyar tarsulat vallalkozobb szellemu tagjai is megprdbalkoztak a mozgasszinhazzal, igy Bakota Arpad es masok. Az eloadasrol a Ljubisa Ristic vezetesevel mukodo szinhaz tevekenyseget dokumentald Kazaliste - Pozoriste - Gledalisce - Teatar vilaghalos oldalon nem talalhato felvetel, a darab sajtovisszhangjat viszont alaposan dokumentaljak (http://kpgtyu.org ). A nemetorszagi eldadasok szinlapja alapjan latjuk, hogy a Tolnai-kotet versei, a masodik ciklus „viaszfigurai” lefedik a darab szereplogardajat, mindenkinek van egy-egy versszdvege, a het napjaira irt versek pedig Anita Berber szinpadi jelenletet kovetik. Tolnai Otto versszdvegei a nemet bemutatokhoz kapcsolodoan hangozhattak el nemetiil. Tolnai Otto hozzajarulasarol az eldadashoz a jugoszlaviai kritikakban alig esik szo. A Politikin Ekspres lap az emlites szintjen tudosit rola (D. V., 1989). Tolnai szereperol a legreszletesebben a mexikoi Proceso cimu ujsag 1987. oktober 31-i szama ir. Az eloadast ugyanis egy mexikoi szinhazi fesztivalon is bemutattak. Ebbol megtudjuk, hogy Tolnai Otto jugoszlav kolto a koreografus Nada Kokotovic felkeresere, a folvazolt szinopszisnak megfeleloen irta meg a tortenetet, az egyes karakterekre koncentralva (Proceso, 1987). Maga Tolnai a Kolto disznozsirbol cimu koteteben, Lea lanya tancmuveszeti tevekenysege kapcsan hozza szoba az eloadast: „Hamarosan hazajott Szabadkara Risticekhez, akkor ugy nezett ki, hogy Nada Kokotovic, Ristic akkori elettarsa, izgalmas koreografiai dramakat fog csinalni. Csinaltak is nehany szep eloadast, az egyiknek, az Anita Berbemek en irtam a verseit, Lea lanyom Lia de Puttit alakitotta benne. Lotte Princzelt Rilkebol ismertem, a regenyes eletu Direux (akirol kiadot neveztek el) Sinkoek baratnoje volt (a verseket szerbiil irtam, kotetben is megjelent a ciklus A rozsa sikolya cimmel)...” (Tolnai, 2004, 358) A kotet verseire Tolnai Otto meg egy alkalommal utal, A kedves piemonti kb, 1999. marcius 1-jen keltezett verseben.
