Irodalmi Szemle, 2018
2018/10 - PLURICENTRIZMUS - Szávai Dorottya: A székely Edward. Gondolatok az első európai komparatisztikai lap, az Összehasonlító Irodalomtörténeti Lapok, az Acta Comparationis Litterarum Universarum történetéről a többnyelvűség perspektívájában (tanulmány ) / PLURICENTRIZMUS
des intradusibiles (2004; magyar forditasban: Europai filozofiai szotar: a fordithatatlansdg [szo szerinti forditasban: a fordithatatlanok] lexikona) nyoman javasolta az osszehasonlitd irodalomtudomany legalapvetdbb axiomainak kritikai ujragondolasat, tobbek kozt a forditaselmelet vonatkozasaban is, s odaig ment, hogy azt allitsa, a vilagirodalom maga afordithatatlansag, a fordithatatlansagot (intraductibilite) ekkent a vilagirodalom-fogalom (litterature mondiale, pontosabban: litterature-monde)32 reflexiv elemekent kell tekinteni.33 Meg ha a Meltzl-Brassai-fele koncepcio az Emily Apter kepviselte felfogas ellenkezd polusan latszik is elhelyezkedni, vegso soron mindket esetben a komparatisztika, sot az irodalomtudomany meglehetosen hasonlo felfogasanak lehetiink tanui, a forditas-fordithatosag problemajanak kozeppontba allitasaval. Hiszen a vilagirodalom fogalma mind a korai, mind akortars komparatisztikai felfogasban a forditasproblema kontextusaban fogalmazodik meg. Maskent: a forditaselmeleti kutatasok legujabb eredmenyei, merdben provokativ kerdesiranyai ebbol a szempontbol az elso komparatisztikai szaklap szellemi leszarmazottjaikent is ertelmezhetok. A latin nyelvu Biblia, mint ismeretes, fordulopontot hozott a forditastortenetben: a Septuagintdban - a traducere egyik etimologiai eredetenek megfeleloen - Jeromos hermeneuein alatt egyszerre ert forditast es interpretaciot.34 Vagyis a Brassai-Meltzl paros vilagirodalmi hagyomany es forditashagyomany osszetartozasat valid komparatisztikafelfogasa e vonatkozasban az europai vagy „vilagirodalom” kezdeteiig, forditaskulturank gyokereiig megy vissza. E ponton szeretnem felidezni George Steiner alapveto fontossagu konyvenek, a Babel utannak (After Babel. Aspects of Language & Translation)35 nehany, szempontombdl kiildndsen fontos elgondolasat. Eszerint minden kommunikacid a maga modjan egyfajta forditas, igy a forditas szimteleniil jelen van mindennapjainkban valamifele „tobbnyelvuseg”-kent. Ebbol kovetkezoleg valojaban az egynyelvu kozegben is folyamatos „forditassal” kommunikalunk. „A francia-angolamerikai - tehat tobb kultura es nyelv kdzottiseget megtapasztalo - George Steiner 3 2 Lasd: Emily Apter, Manifeste pour une litterature-monde en fran^ais, Le Monde, 16 mars 2007 (T. Szabo Levente is idezi, lasd i. m., 135.) 3 3 Vo. T. Szabo Levente, i. m., 135. 3 4 Vo. Vocabulaire europeen des philosophies: dictionnaire des intraduisibles, dir. B. Cassin, Paris, Le Seuil/Le Robert, 2004,1305. 3 5 George Steiner: After Babel. Aspects of Language & Translation. Oxford University Press, 1998.
