Irodalmi Szemle, 2018

2018/10 - PLURICENTRIZMUS - Németh Zoltán: Pluricentrikus nyelv és transzkulturalizmus a kortárs határon túli magyar irodalmakban (tanulmány) / PLURICENTRIZMUS

A vers ezen tul azonban azzal is szembesit, hogy a parbeszed-keptelenseg, a szakadek nemcsak az identitas, hanem a nyelv szintjen is megjelenik. A fentebb vazolt dt jellegzetesseg kdziil Terek Anna verse kettore is ugy utal, mint a szerbiai magyar nyelvhasznalat jellegzetessegere, amely elter a magyarorszagitol:

„nekem mar nines szep kozepzart e betum, nekem kezd eltunni az akcentusom, csak par beekelt szerb szo es karomkodas jelzi, hogy nem vagyok »teljesen magyar«, rajtam mar nem latszik, hogy szakadt jugo vagyok, rolam nem tudja senki, hogy nem tudok vfzum nelkul utazni, s hogy az orszaghataron az osszehajtogatott alsdnemumet is darabonkent atnezik” (Terek, 2011, 51)

A nyelvjarasi e hang es a szerb szavak azonban nem nyelvi retegkent vannak jelen a versben, hanem metareflexiokent, vagyis a ket nyelvhasznalat eltero regisztereire, diszkrepanciajara, a ket nyelvhasznalat jellegzetessegeire es eltero mukodesere utal. A pluricentrikus nyelwaltozat alarendeltkent valo megjelenitese egyuttal e nyelwaltozat hasznalojanak kiszolgaltatottsagara, alarendeltsegere is utal. Terek Anna verse a nyelvi kiilonbseg teret az uralkodo nyelwaltozaton keresztiil irja bele nyelvbe, s eljarasa kisertetiesen hasonlit a posztkolonialis szepirodalomnak arra a technikajara, amely a kolonizator, a gyarmatosito nyelven szolal meg, de azon keresztiil a gyarmatositott sajatos, alarendelt nezopontjat, identitasat, nyelvet probalja megjeleniteni.16

Ebben az esetben a koznyelvi magyaretol, pontosabban az uralkodo magyar koznyelvtol eltero nyelwaltozatot tematizalja a szerzo, az elteres hatalmi, identitasbeli, politikai jelentesevel, de az uralkodo nyelwaltozaton mint hordozoanyagon.

1 6

Szamosi Gertrud, A posztkolonialitas, Helikon, 1996/4, 420.