Irodalmi Szemle, 2018
2018/9 - KÉSŐMODERN - Z. Németh István: Szerelmem, Atlantisz (próza) / KÉSŐMODERN
aki erds, mint a bivaly, allitolag valamikor rendor volt, meg ilyen erosember-versenyeket nyert, most is oda tud ziizni a bordai koze annak, akinek a teruletiinkre faj a foga. Markusz szinten megteszi a magaet, o viszont egy alattomos, agressziv alak. Emlekszem, egyszer kozenk keriilt egy tanaremberfele, feltiink tole, mert mindig valami egyenletrol makogott, hogy o felfedezte az atjardt az orok boldogsag birodalmaba, meg ilyen hiilyesegek, Markusznak felborzolddott tole mind a harom szal haja, es a jovevenynek nemsokara feher hab serkent a szaja sarkaban. Ha engem kerdezel, a szerencsetlen rovidesen at is ment azon a bizonyos kapun, mert tobbet szinet sem lattuk. Egy egesz jo kis kabatot hagyott itt maga utan, aldott legyen az emleke. Szoval osszetartunk ugy-ahogy, de Paca megiscsak mas. Egyszer megfigyeltem, ahogy tok reszegen aludt a bokrok alatt, amolyan feher feny derengett a feje korul, mint a szenteknek. Hivtam is rogton Stigot, hogy nezze meg, es tanusitsa, ha esetleg az egyhaz erdeklodne, netan tuddsok csapata venne be magat ide az aruhaz moge, ahol a friss kenyerillat bekesen megfer az atazott papirdobozok dohos szagaval es az ammonia csipos buzevel. Stigot nem erdekelte a dolog, azt hitte a barom, hogy Pacat ki akarom zarni korunkbol, es vasalt sarku, bar mar erosen mallo orru bakancsaval gyengeden elkezdte rugdosni a fejet. Erre a minosithetetlen beavatkozasra persze azonnal megszunt a fenyes gloria vagy mi, en meg magyarazkodhattam, mint egy kormanyszovivd, hogy sosem tornek a baratom eletere, foleg ha rendszeresen megkinal a rumosiivegebdl. Hajdan szepiro baratom kicsit beraghatott ram, mert ket napig nem hivott felre, en meg arra gondoltam, hogy mindegy, mar ugysem emlekszem ra, milyen jozanul a vilag, most egy kicsit korulnezek. Szerencsere Paca (egyediil nekem engedte meg, hogy igy hivjam) bekiilekeny termeszetu ember volt, a harmadik napon mar a rejtekhelyunkon kortyolgattuk a nedut, olyan lassan vettiik magunkhoz, szinte cseppenkent adagolva, mintha az eletunk mult volna rajta. A baratom kivetelesen azokrol az idokrol meselt, amikor meg a csaladjaval elt, es nehany jo otletert nem kellett a szomszedba mennie. Aztan jott egy alkotoi valsag, vagy mifene, es tobbet
