Irodalmi Szemle, 2018
2018/7-8 - Balázs Imre József: Lutheránus Zen Alaszkában. Megérkezés a nem-nyelvibe András Sándor műveiben (tanulmány)
fele abban all, hogy az urvacsoraban Isten, egy megoszthatatlan leny egyik szemelyekent, egyszerre egy es tobbszdrds, tobb helyen adodik, Krisztus valosan vagy szimbolikusan egyszerre tobb emberben van jelen.”17 Amikor Andras Sandor a tlingitek foldjere helyezi regenye cselekmenyet, jol erzekelhetden ezek a paradoxonok, koztessegek foglalkoztatjak. Regenye bizonyos jellegzetessegeiben olyan problemak oltenek testet, amelyek nyilvan nem csupan a tlingiteket erintik, hanem a fentebb jelzett modon esettanulmanyai lehetnek a nyugati kulturarol valo gondolkodasnak is. A mitoszok ismeretelmeletet, a mitoszok teherbirasat is teszteli, mikozben sok minden mast is: „A vilag mindig mitikusan valos”18 - mondja peldaul narratorkent Nemo, az egyik regenyszereplo. A regeny egyik retege ennek megfeleloen azt viszi szinre, ahogyan a nyugati kulturaban mitikusnak szamitd, fiktiv karakterek (Sherlock Holmes, Nemo, Drakula, Frankenstein es Dr. Dolittle) interakcioba lepnek a fikcionaltsag egy masik szintjen letezo, korabbrol nem ismert figurakkal. Nines a regenyben konkret magyarazat arra nezve, hogy a szovegben hogyan es mikent letezhetnek az eredeti regeny karakterere eptilo jellemvonasokkal az egyes figurak, mikozben erzekeljiik azt is, hogy letezesiik formajan a „nyugati szereplok” nemikepp megiitkoznek (sziileik vicces nevadasi szokasaira utalgatnak peldaul), mig a tlingitek sokkal magatol ertetodobben viszonyulnak ahhoz, hogy ok egyszerre irodalmi karakterek es nyomozok, akiket fel lehet kerni egy ugy megoldasara. A fentebb idezett gondolatmenetek alapjan ugy oldhatjuk fel a paradoxont, hogy a detektivet akkent fogjuk fel, mint aki „reszesul” Sherlock Holmesbol. Sajat eletformajat tekintve ugyanakkor hangsulyosan individualisan irodik le, a regeny tehat iitkozteti a vilagokat, jatekosan es reflexiven elez ki helyzeteket, amennyiben jelzi a fiktivitas, „mitikussag” regenybeli erzekelesenek relativitasat, helyzet- es karakterfuggoseget. Az urvacsorara valo utalas itt egy masik modon lesz fontos ahhoz az ertelmezeshez kepest, amely a Halal vagy meghalas? cimu tanulmanyban jelent meg. Itt eroteljesebben a nyelvi materialitasra, a szora mint jeloldre iranyul a figyelem. A nyomozas egyik kiemelkedo pontjan Holmes es kiseroje egy mondatot hall Frank Willow, a meggyilkolt tlingit polgarmester anyjatol: „ Az ember hata rndgott szemtelen almafa. Belole borostyan.”19 Kulonbozd ertelmezesi lehetosegeit merlegeli Holmes a mondatnak, mignem arra jut, hogy a mondatban nem borostyan szerepelt, hanem bor ostyan. Az urvacsora-parafrazis ketseg-1 7 Uo., 31-32. 1 8 GyA, 360. 1 9 Uo., 142.
