Irodalmi Szemle, 2018
2018/7-8 - Balázs Imre József: Lutheránus Zen Alaszkában. Megérkezés a nem-nyelvibe András Sándor műveiben (tanulmány)
A zen ugyanis Andras Sandor szamara a nem-nyelvi vilaga, az ezzel kapcsolatos tapasztalatok megertesenek helye: „hitem szerint avilag nem-nyelvi, a beszed csak hatarokig vezet, hatarokon beliil hidalhat at. [...] A mester botiitese jelenti a nem-nyelvi vilag jelentkezeset. Amikor pedig a mohas kovet szemlelo es a szemlelesbol transzba revedo ember maga is mohas ko lesz, ugy veszik - szo, beszed, nyelvii nyelviseg nelkiil - abba, amit beszeddel »minden«-nek mondhat, hogy maga mogott hagyja a tudatot es a tudattalant. [...] Vele azonban rendezetten-rendezhetoen masokkal egyiitt elni nem lehet, ahhoz beszed kell, partokrol kdlcsdnos hidveres, nem parttalan lebeges.”10 Lathato tehat, hogy a kerdeskort, a lutheranus es a zen hibridjet Andras Sandornal mintegy atszinezi az individualis es a masokkal kommunikalo, masokkal egyiitt-letezd letezes kerdeskore. A lutheranizmus es a zen kettossegere reszben azert van sziikseg ebben a megkozelitesben, mert a masik felol nezve talan pontosabban felismerheto a jellegiik, belathato egymashoz kepest relativ, de egymast potencialisan kiegeszito sajatossaguk: „szamomra a lutheranus es a Zen a nyelvi es a nem-nyelvi kettossege, meghozza ugy, hogy mindegyikiik mar magaban is ezt a kettosseget jelzi, csak ellentetesen: az egyik a beszedet reszesiti elonyben, a masik a hallgatast. [...] A lutheranus Zen, ahogy itt esik rola szo, egybe kivanja hangolni az emberi es az isteni gondolkodast, annak felismeresevel, hogy az isteni gondolkodas nem-nyelvi”.I 11 I 0 Uo., 268. II Uo., 268, 271. Ide kapcsolodik egyebkent az is, amit a szerzo a kotet egy masik tanulmanyaban, Isten es nyelv cimrnel fejt ki reszletesebben; itt is a szotestig, tehat a nyelvi jelolesig vezet az Istennel kapcsolatos hit es tudas kerdeskore, amely, mint Andras Sandor figyelmeztet ra, Luthernel nem egyszeriien valamifele hit-empirizmuskent tetelezendo: „Luther szamara ugyanis igen
