Irodalmi Szemle, 2018
2018/1 - SZABÓ LŐRINC II. - Kemény Aranka: A tökéletes mű. Az átírás, az újraírás példái Szabó Lőrinc prózai életművében (tanulmány) / SZABÓ LŐRINC II.
Elokepe maga Fitzgerald volt, aki negyfele forditasat egy kotetben adta kozze. „Szamos angol kiadas azota mind a negy szoveget kozli, hogy az olvaso tetszese szerint elvezhesse a negy valtozatot, es lepesrol lepesre kovethesse a folyton tokeletesitett mu vegleges kialakulasat.” Szabo Lorinc az elso forditas utan az 1930-ban erkezo felkeresre19 a kis peldanyszamban megjeleno Khajjam-rubajok egy reszet ujraforditotta, a korabbi eloszot a forditastorteneti elozmenyek tekinteteben aktualizalta es leroviditette. Uj forditasai vilagkepe valtozasanak nyomait is magukon viselik. Baratjanak es kritikusanak, Kardos Laszlonak irott leveleben igy jellemezte az 1920 ota eltelt esztendoket: „Altalaban azt szeretnem, ha esztetikai vizsgalodason keresztiil az en emberi fejlddesemrol irhatnal, tiz ev alatt megneheziilt pesszimizmusomrol, illetve ennek ebben a munkaban is lathato nyomairdl.”20 Ezek utan Kardos Laszlo 1931-ben arubajok kiadasa alkalmabol kozzetett recenziojaban ezt irta a forditasokrol: „Az uj Omar a harminceves kolto muve. Szabo Lorinc az utolso evek soran egyre kozelebb jutott ahhoz a pesszimista intellektualizmushoz, amelybol a perzsa rubajok fakadtak. Koltoi eszkozei egyiitt valtoztak mondanivaldival, es uj verseiben egyre kevesebb a disz: kemenyen, hidegen koppano iitemei es szaraz pengesu rimei kozott szikaran all az uralkodo Gondolat. Omarjat is ilyen szellemben formalta at.”21 A harmadik valtozathoz 1943-ban, mig a harom forditasvarians tervezett egyiittes kiadasahoz 1957-ben fuzott immar vegleges, jol tagolt utoszot. „Kiserozenejeben” - amint egy helyiitt forditasai melle keszitett tanulmanyait nevezte - szetvalasztotta es bevezetove emelte az eletrajzot es a tortenelmi hatteret, mig az utoszoban a forditas problemajara, a magyar nyelvu elozmenyekre es forditoi modszerere helyezte a hangsulyt. A harom valtozat egyuttolvasasat filoldgiailag is indokoltnak erezte, azok kiegeszitik egymast, mint fogalmazott, „...ha az en koltoi fejlddesem, illetve az eszmek vandorutja, az ihlet rejtelyes amalganizalodasai, es egyeb nem okvetleniil erdektelen muhelykerdesek szempontjabol vizsgaljuk oket.”22 3. Szemelyes elmenyet tobb mufajban irja meg kozel azonos idoben. Igy sziiletnek Az Est-lapok szamara postazott, uti elmenyeit feldolgozo pillanatkep-tarcai es ezekkel parhuzamosan az ugyancsak joreszt e napilapokban megjelentetett Dolomit- es Dalmacia-versei vagy az egyiptomi kdltemenyek. 1924-ben elso olaszorszagi elmenyebol sziiletnek versek is, tarcak is, de 1925-ben, masodik utjarol ezt irja aposanak, Mikes Lajos szerkesztonek: „Kedves Doktor ur, parancsoljon. Itt egy cikk, amibol ha nem sietek, talan vers is lehetett volna”23 - ekkor, 1925. augusztus 10-en kiildte meg a Neger a Dolomitok kozt cimu tarcajat. Idoigenyesebb volt tehat a konynyed tarcanal a versiras, de megsem fizetett olyan jol. 1 9 A magannyomatkent elkesziilt kotet apropojat a konyvbarat es -gyujto, Conrad Otto otvenedik sziiletesnapja adta. 2 0 Szabo Lorinc 1930. december 20-an kelt levele kotetben: Karoos Laszlo, Kozel es tavol: Irodalmi tanulmanyok [a Fiiggelekben Szabo Lorinc hatvan levelevel], Bp., Magvetd, Elvek es utak-sorozat, 1966, 514. 2 1 Nyugat, 1931. februar 1. 204. 2 2 A mulandosag mamora: Omar Khajjam: Szdz rubai: 14 magyar mufordito 268 magyar vdltozataban, val. szerk, utoszd, Steinert Agota, Budapest, Terebess, 1997. 2 3 Szabo Lorinc, Naplo, levelek, cikkek, szerk. bev. Kabdebo Lorant, Bp., Szepirodalmi, 1974,152.
