Irodalmi Szemle, 2018

2018/7-8 - Fried István: Lolától a társadalomtörténetig. Megjegyzések Ötvös Anna Lola könyve c. műve margójára (tanulmány)

benall a kiilfoldrol finanszirozott spekulaciokkal, a nemzetkozi toke behatolasi kiserleteivel, egyidejuleg egy vallalkozdi-munkavallaldi szolidaritas jegyeben aknazna ki a magyar fold termeszeti kincseit, es nemileg utopisztikus gondolatoktol vezettetve teremtene meg egy nem kevesse idealizalt - a munkavegzes/vallalkozas etikajatol vezettetve - magyar jovendot. Jokai regenyeinek a nemessegbol kilepo, a nemesi eletfelfogasokat maga mdgdtt hagyo merndk-alakjai reagalnak egyfelol a megkeriilhetetlen technikai-termeszettudomanyos fejlodesre, masfelol a polgarosultabb eletforma elonyeinek hirdetoi (is) lesznek. Magyarorszag tarsadalomtortenete (nem meglepetes!) nem Jokai „latomasa” szerint alakult, a nemesi eletelvek, magatartasformak, „idealok” nem szamolddtak fol, a politikatortenet, ezen beliil a valasztasi rendszer es gyakorlata messze nem kedvezett a nemesi polgarosodasnak, a „gentry” egyszerre lett tehertetele a tarsadalomfejlodesnek es irigyelt alakja a(z asszimilalt, asszimilalddd) polgari retegeknek. A Kassa-tipusu (kis)varosokban az egyuttmukodes elso megkozelitesben majdnem akadalymentesen szolgalta a varos korszerusitesere tortend igyekezetet, az egysegesnek latszddo varosi tarsadalom szerkezeteben mutatkozo toreseket azonban nem tudta (talan nem is akarta) elleplezni. Am eppen a magyarosodas, a magyar „elem” hegemoniaja erdekeben, kulonos jelentoseggel birva a tobbnyelvu, peldaul szlovakmagyar, videkeken, sziiksegesnek, sot, melldzhetetlennek tetszett ez az egyuttmukodes, az onmagat kulturahordozo tenyezonek hirdeto retegek kozdssege, nem egyszer a szlav elemmel szemben. Elorevetitve: ez a hagyomany folytatodott a polgari Csehszlovakiaban is, itt csak eppen emliteni tudom, hogy a zsidd szarmazasu ertelmisegiek koziil nagyon kevesen lettek az allamhatalomnak es nyelvenek elkotelezettjei, Sebesi Ernotol Neubauer Palig a „cseh/szlovakiai magyar irodalom”, ujsagiras szorgalmas munkasaikent tevekenykedtek. Grosschmid Geza nem magyarositotta meg nevet, e newel lett a magyar iigyek reprezentansa 1918 elott es 1918 utan, de hasonlot lehet es kell elmondani Lola apjarol, Matzner Samuelrol. A Karpat-medence furcsa es tragikumtol nem mentes tortenetehez tartozik, hogy Grosschmid Gezanak 1932-ben el kellett hagynia kiizdelmei szinteret, 1934-ben, miskolci kozjegyzokent fejezte be eletet, az idos Matzner Samuelt pedig a veszterhes 1944-es esztendoben a kassai gettoba zartak, onnan a halalvonattal vittek az auschwitzi megsemmisitd taborba. Gyermekeik, Marai Sandor es Matzner Ilona pedig az onkentes, de kenyszeriilt emigracioban, a tavoli ocean partjan, San Diegoban fejeztek be eletiiket, oceansirba temettetven hamvaikat. Egyediil Grosschmid Geza lelt brok (?) nyughelyet Farkasret temetojeben. Marai Sandor es Matzner Ilona Kassa emlekezeteben eli eleten tuli eletet, altaluk,