Irodalmi Szemle, 2018
2018/7-8 - Fried István: Lolától a társadalomtörténetig. Megjegyzések Ötvös Anna Lola könyve c. műve margójára (tanulmány)
tekintve, hanem a hivatali/hivatalos erintkezesekre gondolva, megsem volt teljes a zsidosag asszimilacidja, erzekelheto kiilonbozesek es a tarsasagi/tarsadalmi kapcsolatok szempontjabol tavolsagok mutatkoztak. Ennek jelzesekeppen: a nemesi vagy a nemesi eredetu polgarsag koreben uralkodo tegezodes („szervusz, batyam”) nem ervenyesiilt a Grosschmidek - Moskovicsok/Matznerek talalkozasakor, igy az osszejaras sem volt jellemzo. Termeszetesen anelkiil, hogy egyik vagy masik reteg elorehaladasat, ervenyesiileset mindez akadalyozta volna. A magyar tarsadalomban, Magyarorszagon altalanos liberalis elet- es tarsadalomfelfogas „kifele” a majdnem tokeletes harmonia jeleit mutatta, a magyarosodas lendiileteben osszefoghatott a kereszteny/keresztyen- zsido „vilag”, ugyanakkor jelzodtek a kiilonfele reteghez tartozas (alaposabb szemlelettel kituno) mozzanatai, amelynek mind - latvanyosabb - kiilso jelei, mind belsobb- rejtettebb - tartalmai az Egy polgar vallomdsai elso, foleg cenzuralatlan, koteteben felreerthetetleniil dokumentalva vannak. A zsido orvos, hazi- es gyermekorvos a (kis) varosi tarsdalomnak teljes joggal becsiilt-elismert, sot szeretett tagjanak szamitott (d A szegeny kisgyermek panaszainak doktor bacsija), de nemigen szamithatott a ciganyzenes-nevnapi vacsorakra vald meghivasra. Ugyancsak talalkozhattak a ketfelol erkezo jogaszok, netan mernokok a varosfejlesztessel kapcsolatos iigyek targyalasakor, „hivatalosan” - a szigoru magazodas keretei kozdtt. A Marai-csalad eseteben bonyolitotta a helyzetet, hogy a Grosschmidek (is) vegigjartak az asszimilacio lepcsofokait, becsi (kozeli) rokonsaguk (Ratkovszkyek) eppen ugy jelezte Monarchiaban-letiiket, mint a Matznerek berlini rokonsaga a kapcsolatot a nemet vilaggal (ez utobbirol Otvos Anna beszedes fenykepeket kozdl konyveben); a nemet nyelv nem egyszer hazi hasznalatan kivul Maraiek is, Matznerek is sulyt vetettek a francia nyelv elsajatitasara (Marai is, Lola is mar jol tudott franciaul, mikor Parizsban telepedtek le, legfeljebb a franciakkal valo tarsalkodasban kellett gyakorlatot szerezniok). Tagabb kontextusban szemlelve, visszautalok a nemesi polgarosodasnak a XIX. szazad masodik feleben tapasztalhato dichotomiaira. Az a fajta „valtas”, ami peldaul Jokai Mor jo nehany regenyeben jelezte erre az igenyt (ilyen a Felfordult vilag, de ilyen A kis kiralyok is), csak erosen reszlegesen mehetett vegbe. A legnevezetesebb Jokai-figurak kbziil talan Berend Ivan peldaja a leginkabb beszedes. Az o merndk-vallalkozoi magatartasa szem-
