Irodalmi Szemle, 2018

2018/7-8 - Fried István: Lolától a társadalomtörténetig. Megjegyzések Ötvös Anna Lola könyve c. műve margójára (tanulmány)

polgari csaladok holgytagjai” nem maradtak kdzdmbosek a szegenyebb reteggel szemben, jotekonykodasi akciokba az ifjabb leanykakat is bevontak, „igy ok is beletanultak aszervezesbe, es abba, hogy a jobbmoduaknak feleldsseget kell vallalniuk atarsadalom elesettjeiert”.

Marai leirasaban a „Tdrtenelmet” emlegeti, igaz, idezdjelbe teve, mondhatjuk ugy is, a hetkoznapi eletet, a „mikro”-tdrtenelmet, amely eppen a szazadfordulot koveto masfel evtizedben meg egyszer, utoljara hirdethette e „boldogbekeidds” gondtalansagot, hogy ezzel parhuzamosan a Marai-csaladban eppen a legiddsebb fiu, Sandor valjek koraeretten zendiilove, megsejtven, hogy (az 6 kifejezeset hasznalom) „valami nines rendben”. A vilaghaboru kirobbanasaig ilyen erzese Lolanak es csaladjanak nem lehetett, noha a tragedia ezt a csaladot sem keriilte el. Meg egy aprosagot emlitek, amellyel mar tovabblepek a Grosschmidek es Moskovicsok/Matznerek szokasvilaganak elteresei iranyaban.

Marai Sandor visszaemlekezve a kassai gyermekkorra tobb izben idezi fol a „ciganyzenes” nevnapi esteket, amelyek meghatarozott tarsadalmi korben altalanosak voltak, az egy tarsasagba tartozo csaladok kozott ezek az „imnepsegek” korbejartak, az egyiive gondolas, a kozos eletfelfogas jelzeseikent szolgaltak. Ez a fajta „mulatsag” (abban az ertelemben, ahogy Becsben jo darabig „mulatschag”-nak neveztek, hoi elismeressel, hoi nemi deruvel-ironiaval) a Moskovicsok es a Matznerek koreben sem volt teljesen ismeretlen, de az d valahova tartozasuk masfele tartalommal tdltodott fol, minek kovetkezteben a tarsas osszejoveteleik joreszt szinten elterd jelleguekkent gondolhatok el. S ez kapcsolatban all a hagyomanyvallalas versus hagyomanytortenes problematikajaval, es meg egy kisebb varos tarsadalomszerkezetenek alakulastortenetevel is. Ugyanis a Marai emlegette „ciganyzenes nevnapi estek”-re a Moskovicsok es a Matznerek egeszen kiveteles esetekben lehettek csak hivatalosak. Ugyan messze nem volt atjarhatatlan tavolsag a ketfele polgari reteg kozott, „hivatalb61”, varosi-jotekonykodasi, „nemzeti” iinnepeken, balokon, estelyeken, akeiok alkalmabol talalkoztak, egyiitt szolgaltak a varosgyarapito es ajotekony celokat, es a nevezetes kassai premontrei gimnazium, valamint a felsobb leanyiskola megkotes nelkiil felvette a diakok soraba (nem torodven azzal, mifele vallasuak) a ketfele polgarsagbol szarmazo gyermekeket, ekkeppen lehetett a gyermekifju Marai Sandor a gyermekifju Mihalyi Odonnek (Schwartz Odonnek) testi-lelki jobaratja, am a nemesi polgarosodas problematikus utjai es lehetosegei kovetkezteben nemesak az eletrendet