Irodalmi Szemle, 2018
2018/7-8 - Fried István: Lolától a társadalomtörténetig. Megjegyzések Ötvös Anna Lola könyve c. műve margójára (tanulmány)
erzekelheto kozvetleniil a Marai-muveket olvasva, es inkabb a kesei Marai-naplokbol bukik eld, valamint az Otvos Anna altal idezett emlekezesekbol (Kosztolanyi Dezsoneebol, tovabba Szonyi Zsuzsaebol), akkor adodik a kerdes: az egyszerre ugyanonnan es megis mashonnan erkezo Matzner Ilona (aki ket, perdontden fontos elbeszelessel ker es kap megkuldnboztetett helyet a Fold, fold!...-ben)7 mit kepvisel ebben a viharoktol, valsagoktol sem mindig mentes hazassagban? A szinten kassai (es becsi! - de persze egeszen mas becsi) emlekekkel a hazassagba lepo Lola „aldozatos feleseg”-kent, huseges tarskent konyveldddtt el, tobbek altal foljegyzett „csond”-je, figyelni kepessege, receptkonyvevel is jelzett jeles haziasszonyi mivolta vajon nem rejt-e el valamit? S ez az elrejtes korantsem „megallapodas”, a latszolagosan hatterbe huzodas nem feltetleniil belatasa egy kozkeletu irofeleseg-szerep vallalasanak; az alkalmazkodas a sajat fiiggetlensegebol mit sem engedo irohoz (s ez kitetszik Otvos Anna eloadasabol, majd az utoszot fro, Lola palyajat felvazolo Meszaros Tibor kiegeszitesebol) eppen a sajat elet es a kozdsnek elfogadott eletek onvedelmi reflexeibol adodik. Lola nem kivant ferje poziciojat kihasznalva koltdi-irdi sikerekre torni, mint tette azt Babits Mihaly felesege, meg sem fordult a fejeben, hogy megirja ferje eletrajzat, mint tette (igaz, a ferj halala utan) Kosztolanyi Dezsone. Ennel tobbet is tett - meg kevesebbet is. Eleget teve az altalaban irofelesegek szamara szinte „eloirt” kotelessegeknek, biztositotta az otthoni, az alkotashoz szukseges nyugodt legkort, fdlmentette az iro-ferjet a hetkoznapok iigyes-bajos dolgai intezesenek kotelessegei alol, a parizsi es az amerikai evekben allast vallalt, hogy hozzajaruljon a budapestihez kepest szegenyesebb haztartas, eletrend koltsegeihez, es emellett, ha sziiksegesnek mutatkozott, „reprezentalt”, tudott (regimodi kifejezessel elve) tarsasagi dama lenni. Mindezt az emlekezok szerint8 (ezekhez hozzaadom a Marai-hazasparral az 1930- as esztendokben erintkezo Szanto Gyorgy es felesege emlekeit, amelyeket nekem mondtak el az 1950-es esztendok vegen) mosolyogva, konnyeden, mintegy meltosaggal tette, beszedes hallgatassal, mikozben vegteleniil zarkozottnak mutatkozott a kivancsiskodo ujsagirokkal szemben, nem ohajtott az ujsagok oldalaira kertilni, messze elkeriilte azt, amit mai kifejezessel elve celebsegnek minosithetnenk (nemcsak a bulvarsajto; es mindebben kovette Marait, egyetertett vele, eleget teve a tarsasagi vendegjaro/lato szokasok-7 Uo: Fold, fold!... (A teljes valtozat), s.a.r, Kovacs Attila Zoltan, Bp., Helikon, 2014, 490-496., 487- 501. („Lola ezt igy mondta el...”) 8 Egyszemelyes emigracio. Marai-emlekek, toredekek, Az interjukat keszitette, a Marai-keziratokat valogatta Salamon Istvan, szerk, szoveggond. Mehes Laszlo, [Bp.], Bibor Kiadd, 2003, 100. (Thassy Jend emlekezese).
