Irodalmi Szemle, 2018

2018/7-8 - Fried István: Lolától a társadalomtörténetig. Megjegyzések Ötvös Anna Lola könyve c. műve margójára (tanulmány)

eletrajz, de legalabbis eletutjat attekinto tanulmany.4 Matzner Ilonarol es csaladjarol meg ennyit sem tudtunk mindaddig, rmg Otvos Anna egy szemetdombrol(!) meg­­mentett fenykepalbum alakjainak „eredeti”-jet nem kezdte el keresni, visszaemleke­­zoket kerdezve, levelezve, regebbi irasokban, archivalis anyagokban kutatva. Ugyanis amit Otvos Anna filoldgiai nyomozasa elenk tart, nem pusztan a Marai-biografia ki­­teljesitese szempontjabol keltheti fol az erdeklodest, hanem Kassa tarsadalomtortene­­tenek, a dualizmus kori, az elso vilaghaboru elotti Kassanak aspektusabol is. Az a fajta polgarsag-tortenet, amelyet Marai oneletrajzi irasaiban, ujsagcikkeiben, sot A kassai polgarok cimu szinmuveben, valamint Kassai orjarat cimu orszagismereti kicsengesu „szerelmes fdldrajz”-aban konstrual, termeszetszeruleg legalabb oly mertekben iroi „latomas”-rdl arulkodik, mint a csaladtortenet, csaladi legendarium, varostortenet dokumentum-erteku megdrokitesenek igenyerol;5 s olyan, a XX. szazadi valsagbol­­cseletek elleneben megfogalmazott, korulirt felelet, amelyben a magyarsag europa­­isaganak meg az europaisag magyar ertelmezhetosegenek problemakdre eppen ugy munkal, mint a civilizatorikus modernseg altal meghaladottnak itelt kultura irant erzett feleldsseg. Az a fajta polgarsag-tortenet, amely (ha tortenelmi kronologiat kise­­relnenk meg megszerkeszteni) A kassai polgarokto} (a XIV. szazad eleje) a szazadfor­­duloig ivel, Grosschmid Gezanak es nemzedekenek etoszan toprengve, onnan a keny­­szeritett teriiletvaltozasok alakitotta uj helyzetig, amelynek ertelmezesebe a Hallgatni akartam6 szigoru (dn)ertelmezese is belejatszik, hogy az 1948-cal kezdodo emigrans evtizedekben is felidezodjek az Apa szemelyisege es a Varos (mely a jelentos europai civitasok melto megfeleldjekeppen kap alakot), es ezaltal naplojegyzetekben es felte­­hetoleg a szellemi vegrendeletnek szant A Garrenek muveben (egy kisse sub specie aeternitatis) dsszegzodjek, es szellemive valjek mindaz, ami nemcsak szemelyesnek velt tapasztalat, hanem ami Marai interpretalasaban ugy kassai es magyar tortenet, hogy egyben a szellemi Europa tortenete; ugy egy tarsadalmi osztalyrol szott elbe­­szeles, hogy masreszrol az europai muvelddes sorstortenete. Ugyanakkor magatol ertetodoen Marai-tipusu, muveszkent is polgari elkotelezettseget mube szervezodo szemelyisegtortenet. Ha innen szemleljiik a feleseg hozzajarulasat, amely csak ritkan 4 Feldolgozast erdemelne Grosschmid Geza gyujtemenyes kotete: Kisebbsegi sors, Kassa, 1931. 5 Vo. e kerdesekrol dolgozataimat: Kassa mint szellemi eletforma = F. I., Marai Sandor titkai nyomaban, Salgotarjan, Mikszath Kiado, 1993, 75-87., Egy polgari csalad es videke = F. I., Siker es felreertes kozott. Marai Sandor korszakok hataran, Szeged, Tiszataj-konyvek, 2007, 15-51., F. I., Marai Sandor Kassdja, Irodalmi Magazin, 2013, 2, 41-44., F. I., Marai Sandor. A huszadik szazad koronatanuja, Szepmives, Budapest, 2018. 6 Marai Sandor, Hallgatni akartam, Bp., Helikon, 2013.

Next

/
Thumbnails
Contents