Irodalmi Szemle, 2018
2018/6 - SZÍNHÁZ - Dékány Niki: Szilvaíz; Sirályok versenye (versek) / SZÍNHÁZ
□EKANY NIKI SZILVAIZ Lehullott az utolso fiiggony-falevel is a nyart temeto karnevalon A szinek bandaja jatszott feslett noknek, mikor a szeptember stricijei megjelentek Kozejiik keveredtunk, szilvaval etettek, melytol megreszegiilten estem beled, ahogy tizenot eve, gyermekkent, egy kocsma hatso udvaran a levelekkel takart szennygodorbe Te epp akkor pillantottal felre, s mar mint tulerett gyiimdlcsdt, mely reg leesett a farol, probaltal felszedni, keson Vere mar lekvarkent folyt bele ereinkbe, eltelitette nyelvunk arkait pillanatok alatt, orokre elzarva izleldbimboinkat, s osszeragadt ajkainkkal mar nem tudtuk tobbe egymast becezni Majd evekig csak nezegettel mint egy kirakatban az inget, amit rad szabtak, de mar sohase probalod fel Mert te csak unnepekkor hordasz feheret Fekete a te vilagod s en tole feketellek Nem huzhatsz fel agyadra tobbe feher lepedoket, mert a nyomaid eltunnek, s az iz a szamban megrohadt azota, hogy a szeptember stricijei megkinaltak vele egy nyart temeto karnevalon, mikor a szinek bandaja elott lehullt az utolso fiiggony-falevel is
