Irodalmi Szemle, 2018

2018/5 - Jablonczay Tímea: Száműzetés, melankólia, a nyelv idegensége Szenes Erzsi költészetében (tanulmány)

fuzodo viszony fogja atformalni. Jeruzsalem termeszetesen nemcsak a zsido vallasi hagyomanyhoz kotddo kep, hanem a kereszteny hagyomanyon beliil is megjelend romantikus tropus, viszont jelen esetben zsido kepi-szimbolikus strukturabol keriil at. Tudjuk, hogy a heber kolteszetben hagyomanyosan is fontos elem az osok foldje iranti nosztalgia, Jeruzsalembe vald vagyakozas. De tudhato az is, hogy a diaszpora lettapasztalatanak nyelvi-kepi strukturajaban Jeruzsalem hagyomanyosan un. fatherlandkent es nem anyafoldkent ertelmezodik (Scheinberg, 2002,183-185). Szenes Erzsi a zsoltarok nyelvet idezi, mely eleve ahhoz a bibliai tortenethez kapcsolodik, mely dsszefuggdtt a Templom lerombolasaval, es a diaszporaban eld zsidok szamara a masodik Templommal valo imakozosseghez tartozas erzeset volt hivatott erdsiteni (Scheinberg, 2002, 184, Jablonczay, 2014). A megidezett tavoli, imaginarius otthon - hordozhato haza, es nem rogzithetd. Ugyanakkor a nem rogzithetd otthon az osok kulturalisan athagyomanyozott emlekezetevel koti ossze a beszelot. Ezzel viszont atlepi a hazahoz kapcsolt fixalt jelentestartalmakat (a geografiai ertelemben vett sziildfdldhdz fuzodo kapcsolatot) es kinyitja a teret, mely a vallasi-kulturalis identitas-tartalmakat is atlepo mozzanatba helyezi. Az otthon, haza tdbbszdros jelentesreteget magaba epito osszetett kep noi es ferfi viszonyrendszert is ertelmez, kapcsolatba hozza a noi kiszolgaltatottsaggal, a ferfihoz vald viszony problematikussagaval, melyet eppen az apahoz vald intenziv kotddes fog feloldani. A Szenes-versben megjelend apai dsszefonodik a szimbolikus nyelvi tartomany, a kulturalis (vallasi) emlekezet privilegizalasaval. Ez a gesztus progressziv es sajatos valasz arra a patriarchalis mintara, melyben a ferfi szamara van lehetove teve a megszolalas, megpedig ugy, hogy a noi beszelo az apai - zsido hagyomannyal, es nem az anyaival azonosul. Itt a zsido drokseg tovabbitasarol is szo van, amely biztosithatja szamara az egyeni hanghoz jutas lehetoseget.

A ferfinak engedelmeskedo, gyermeki alazatossagban elo anyai mintaval valo szakitas, a ket noi identitas kdzotti tavolsag tematizalodik Anyam, hogyan lehet cimu verseben (Szenes, 1924, 42). A vers metaforikaja szinten bibliai, de a kereszteny kulturalis-nyelvi hagyomany metaforait hasznalja - ver, test, szog - mely a vallasi motivikan kivul az erzeki, szenzualis tartomanyt is megidezi. Az anyaihoz kotott testi tapasztalat elengedese nem olyan konnyu („kell nekem a kezed draga remegese a hajamon”), de a hang es szo