Irodalmi Szemle, 2018
2018/5 - Jablonczay Tímea: Száműzetés, melankólia, a nyelv idegensége Szenes Erzsi költészetében (tanulmány)
hagyta,2 de remenyeim szerint ez a kolteszet az iment emlitett transzkulturalis es transznacionalis perspektivaval megszdlithatdva valhat. Jelen dolgozat csupan elokesziiletet kivan tenni egy olyan ertelmezeshez, mellyel Szenes Erzsi kolteszete a klasszikus eszteta modernseg es kesomodernseg mellett - bizonyos tekintetben keresztezve azok eldfelteveseit azok egyfajta alternativ beszedmodjakent valhat olvashatbva. Szenes lirajaban a noi nyelvi szubjektumkepzes, idegenseg es szamuzetes problematikajat vizsgalom, mely kerdeskor elmeleti hatterehez fokent Julia Kristeva szamuzetes es idegenseg fogalmanak noihez kapcsolt vonatkozasait targyalo argumentaciojat valasztottam, de utalni fogok a szamuzetes fogalmanak transznacionalis feminista elmeletere is, valamint ertelmezesemben ezeket a szempontokat btvozni probalom a dekonstrukciora epiilo liraelmelet fontos belatasaival. SZENES ERZSI PALYAJA A KISEBBSEGI IRODALOM NYELVEN BESZELNI Mielott Szenes Erzsi ket haboru kdzotti lirajanak interpretaciojahoz a szamuzetes fogalmat mozgdsito feminista ertelmezeseket es liraelmeleti belatasokat hasznositanank, erdemes koruljarni azt a kontextust, es a kontextusra valo fokuszt, ahonnan ujraertelmezesunket elinditjuk. A kisebbsegi irodalom fogalmanak Deleuze-Guattari fele filozofiai ertelmezese bizonyos pontokon megvilagitja nemcsak Szenes Erzsi irasainak szamos aspektusat, de annak a tarsadalmi-irodalmi kozegnek a sajatos letmodjat is, mely a marginalizaltsagbol fakado elonyok es hatranyok kovetkezmenyeit egyarant magan viselte. A kisebbsegi irodalom ezen koncepcioja bizonyosan csak megszoritasokkal ertelmezhetd mind Szenes Erzsi, mind a korabeli szerzok munkainak ertelmezesenel, megis figyelembe vehetjiik akkor, amikor azzal a sajatos nyelvhasznalattal talalkozunk, melynek legfobb jellemzoje, hogy a kisebbseg ugyan a tobbseg nyelvet hasznalja, de a deterritorizacio, politikussag, az egyeni megnyilatkozas kollektiv dimenzioja gepies elrendezodesenek jellegzetessegevel (Deleuze, Guattari, 2009, 33-37). Szenes Erzsi eletpalyajanak elso fele kettos (tobbes) pozicionaltsagrol tanuskodik: egyfelol a csehszlovakiai vagy kortars diszkurzusban a szlovenszkoi irodalmi kozosseg tagja, masfelol a modern magyar irodalom muveldihez kivant es tudott kapcsolodni. A kettos pozicionalas a korabeli hatarontuli magyar irok szamara majdnem lehetetlen volt. Az 1918-1945 kozotti cseh/szlovakiai magyar irodalomtortenetek hangsulyozzak a parbeszed es elismeres nehezsegeit egyeb - foleg a magyar irodalommal kapcsolatban.
