Irodalmi Szemle, 2018
2018/5 - Jablonczay Tímea: Száműzetés, melankólia, a nyelv idegensége Szenes Erzsi költészetében (tanulmány)
A kortars magyar irodalmi hagyomany kisebbsegi irodalmunkat periferiakent, vagyis a „tobbsegi” irodalomhoz kepest alulmaradaskent definialta. Tudhato peldaul, hogy Babits, noha helyet adott a csehszlovakiai magyar szerzoknek a Nyugatban, nem annyira erdeklodott viszonyaik irant, nemcsak hogy nem irt kritikakat megjelent munkaikrol, de Baumgarten-dijat sem juttatott az iroknak. Erdekessegkent emlitsuk meg, Babits egy izben kivetelt tett, Baumgarten penzebol Szenes Erzsinek segelyt juttatott, amikor Davosban sulyos betegsegbol gyogyitottak (Turczel, 1987, 152-156). Fabry Zoltan, a terseg legtekintelyesebb irodalomtortenesze onnon kozossegiik meghatarozasaban nem annyira a hatranyokra koncentralt, es nem is a tobbsegi kulturanak valo megfelelni akarasra, hanem a kisebbsegi letbdl szarmazo elonyoket vette sorra: a vilag fele nyitottsagot, a halado europai irodalmakkal valo kapcsolat fontossagat, a nemzeti-kereszteny szellemu dilettantizmustol valo tavolsagtartast, a szlovak es cseh kornyezetbe valo beagyazottsagot, a szocialis kerdesekre valo odafigyelest, a demokratikus ertekek tartalmi megjeleniteset (Turczel, 1982, 34-44). Szenes Erzsi, noha a cseh/szlovakiai magyar irodalomtortenetekben kanonizalt szerzonek tekintheto, es ujabban a magyar kulturakutatas felol szinten sikerult felhivni a figyelmet Szenes nemely munkajara, eletere, de a tobbszorbs kisebbsegi irodalomhoz sorolodasbol fakado nehezsegek, valamint a muvek atpozicionalasat regisztralo muveletek lassabb feldolgozasa miatt is sziikseges a szerzorol es kornyezeterol tobbet beszelni, mint azt egy ertelmezd munka megengedne.3 Deleuze es Guattari a „kisebbsegi” irodalmi helyzetrol mondja, „Ha az iro torekeny, bizonytalan es elnyomott kozosseg peremere szorul, helyzete meg inkabb alkalmassa teszi arra, hogy egy masik, lehetseges kozosseget fejezzen ki, hogy egy masfajta tudat, egy masfajta erzekenyseg eszkozeit hozza letre.” (Deleuze, Guattari, 2009, 36) Szenes bizonytalan, torekeny helyzete egy tortenetileg, tarsadalmilag meghatarozott tobbes szitualtsagbol fakad. Irokent, alkotokent egy kulturalisan sokszerzds tarsadalmi-irodalmi kontextusba erkezik, de palyaja, munkai, identitasa vonatkozasaban is ez a tobbes jelleg, jobban mondva a tdbbszdrosseg szetbonthatatlansaga figyelhetd meg. Nem csupan csehszlovakiai irokent volt egyuttal magyarorszagi iro is, de a csehszlovakiai magyar-zsido kisebbsegi let tobbszoros kulturalis es nyelvi beagyazottsagot is jelentett. A fasiszta Szlovakiaban (1939-45; Szenes 1942-ben Magyarorszagra szokik) a kisebbsegi let marginalizaltsagga, az elmasitas radikalis tapasztalatava 3 A szerzo palyajarol, irasairol ujabban lasd (Toth, 1993, Filep, 2012, Jablonczay, 2008, 2014, Gorozdi, 2015)
