Irodalmi Szemle, 2018

2018/5 - Magdalena Roguska: Étel és identitás: Identitásépítési stratégiák a magyar származású transzkulturális író(nő)k műveiben (tanulmány)

Az eves antropoldgiajarol es az emlekezetrol szold tanulmanyaban David Sutton egy olyan jelensegre hivja fel a figyelmet, amelyet a Marcel Proust Az eltunt ido nyomaban c. rege­­nyebol szarmazo hires madeleine-jelenettel kapcsolatban „prousti antropologianak” ne­­vez. (Sutton, 2001) A Sutton altal leirt jelenseg egy olyan helyzetre utal, amikor az etel ize vagy szaga emlekezetet teremt benniink. Varganal az etelnek igen gyakran van emlekeket kelto szerepe. Mar a Turulporkolt elso jeleneteben a szag, „amelyik deli egy ora tajt kezd a lakasokbol szallongani” (Varga, 2010, 9), lehetove teszi, hogy a hos visszatekintsen gye­­rekkoranak arra az emlekere, amikor az edesapja baratainal, Repaeknel ebedelt: „Prousthoz hasonldan idezem fel ezeket a XIV. keriileti szagokat, errefele laktak ugyanis apam baratai. [... ] Repa ur felesege minden vizitiink alkalmabol hatalmas fazek etelt fdzott. Az asztalon mar ott illatozott a friss kenyer, pezsgett a szoda a szifonban [... ] a konyhabol behallatszott a rotyogas, a haziasszony sohajtozasa, aztan mar ettiink is.” (Varga, 2010, 9) Ami fontos, az eves leirasa itt sem csak arra szolgal, hogy bemutassa a magyarok kulinaris szokasait, hanem hozzajarul az identitasukrol valo gondolkodashoz is: „Kis idd utan [...] vegre felfogtam, ebben avilagban nem csak lecsd, tdltott paprika es rakott krumpli letezik, ott van a frusztraltsag, ott vannak a komplexusok, ott van a gyo­­gyithatatlan, fajdalmas, osszekuszalddott emlekezet is. Ott van a nosztalgia Horthy Miklos kormanyzo es Kadar Janos elvtars kora utan is; az a lenyeg, hogy legyen valamilyen nosz­talgia, mert ez formalja a magyar eletet.” (Varga, 2010, 11) Az etel emlekeztet a regi idokre Chocas Magyar bazarjaban is. Ebben a kontextusban kii­­lbnosen emblematikus a galuska fozeset leiro jelenet. Klarat edesanyja, Zsuzsa, arra keri, hogy keszitsen neki es uj baratjanak vacsorat. Annak ellenere, hogy mindketten Magyar­­orszagon sziilettek, eletiik nagy reszet kulfdldon tdltottek, ezert nehezen tudnak kommu­­nikalni egymassal az anyanyelviikbn. Zsuzsa eseteben tobbeves parizsi, Balazs eseteben viszont a londoni tartozkodas utan az egyetlen kozds nyelviik, vagyis a magyar egy idegen es reg elfelejtett beszednek tiinik szamukra. Zsuzsa abban remenykedik, hogy a lanya altal keszitett galuska megtori a gatat. Klara beleegyezik abba, hogy eleget tegyen anyja kerese­­nek, bar ugy erzi, hogy edesanyja a lehetetlent varja el tole:

Next

/
Thumbnails
Contents