Irodalmi Szemle, 2018
2018/5 - Magdalena Roguska: Étel és identitás: Identitásépítési stratégiák a magyar származású transzkulturális író(nő)k műveiben (tanulmány)
Az eves antropoldgiajarol es az emlekezetrol szold tanulmanyaban David Sutton egy olyan jelensegre hivja fel a figyelmet, amelyet a Marcel Proust Az eltunt ido nyomaban c. regenyebol szarmazo hires madeleine-jelenettel kapcsolatban „prousti antropologianak” nevez. (Sutton, 2001) A Sutton altal leirt jelenseg egy olyan helyzetre utal, amikor az etel ize vagy szaga emlekezetet teremt benniink. Varganal az etelnek igen gyakran van emlekeket kelto szerepe. Mar a Turulporkolt elso jeleneteben a szag, „amelyik deli egy ora tajt kezd a lakasokbol szallongani” (Varga, 2010, 9), lehetove teszi, hogy a hos visszatekintsen gyerekkoranak arra az emlekere, amikor az edesapja baratainal, Repaeknel ebedelt: „Prousthoz hasonldan idezem fel ezeket a XIV. keriileti szagokat, errefele laktak ugyanis apam baratai. [... ] Repa ur felesege minden vizitiink alkalmabol hatalmas fazek etelt fdzott. Az asztalon mar ott illatozott a friss kenyer, pezsgett a szoda a szifonban [... ] a konyhabol behallatszott a rotyogas, a haziasszony sohajtozasa, aztan mar ettiink is.” (Varga, 2010, 9) Ami fontos, az eves leirasa itt sem csak arra szolgal, hogy bemutassa a magyarok kulinaris szokasait, hanem hozzajarul az identitasukrol valo gondolkodashoz is: „Kis idd utan [...] vegre felfogtam, ebben avilagban nem csak lecsd, tdltott paprika es rakott krumpli letezik, ott van a frusztraltsag, ott vannak a komplexusok, ott van a gyogyithatatlan, fajdalmas, osszekuszalddott emlekezet is. Ott van a nosztalgia Horthy Miklos kormanyzo es Kadar Janos elvtars kora utan is; az a lenyeg, hogy legyen valamilyen nosztalgia, mert ez formalja a magyar eletet.” (Varga, 2010, 11) Az etel emlekeztet a regi idokre Chocas Magyar bazarjaban is. Ebben a kontextusban kiilbnosen emblematikus a galuska fozeset leiro jelenet. Klarat edesanyja, Zsuzsa, arra keri, hogy keszitsen neki es uj baratjanak vacsorat. Annak ellenere, hogy mindketten Magyarorszagon sziilettek, eletiik nagy reszet kulfdldon tdltottek, ezert nehezen tudnak kommunikalni egymassal az anyanyelviikbn. Zsuzsa eseteben tobbeves parizsi, Balazs eseteben viszont a londoni tartozkodas utan az egyetlen kozds nyelviik, vagyis a magyar egy idegen es reg elfelejtett beszednek tiinik szamukra. Zsuzsa abban remenykedik, hogy a lanya altal keszitett galuska megtori a gatat. Klara beleegyezik abba, hogy eleget tegyen anyja keresenek, bar ugy erzi, hogy edesanyja a lehetetlent varja el tole: