Irodalmi Szemle, 2018
2018/5 - Magdalena Roguska: Étel és identitás: Identitásépítési stratégiák a magyar származású transzkulturális író(nő)k műveiben (tanulmány)
kozik, aki a 20. szazad elejen az Egyesiilt Allamokba tortend tomeges bevandorlasrol szdlo tanulmanyaban ramutatott az ehezes szerepere, mint a bevandorlok migracios tapasztalatat alkoto tenyezore. (Holtzman, 2006, 366) Az elelmiszer hianyaval kapcsolatos tapasztalatokrol a frankofon frond, Agota Kristof Analfabeta (Kristof, 2007) c. konyvenek foszereploje is beszel. Az eves motivuma csak nehanyszor jelenik meg ebben a konyvben, de a foszereplo identitasepitesi folyamatanak a szempontjabol ezek a jelenetek kulcsfontossaguak. Az Analfabeta „6neletrajzi elbeszeles”. Egy magyar szarmazasu nd tortenetet meseli el, aki 21 eves koraban az 1956-os fbrradalom leverese utan aferjevel es akislanyaval egyiitt Magyarorszagrol Nyugatra vandorolt ki - eldszor Ausztriaba, aztan Svajcba. Az elso eveket az emigracidban egy Neuchatel nevii svajci varosban tbltbtte. Mivel nem tudott franciaul, ra volt kenyszeritve arra, hogy egy oragyarban vallaljon munkat. Vele egyiitt meg tiz magyar dolgozott ott, akikkel az ebedsziinetben talalkozott. A svajci etel azonban annyira kiilonbdzott attol, amit a magyarok ettek otthon, hogy szinte nem voltak kepesek megenni. Maga a foszereplo tobb mint egy evig csak tejeskavet es kenyeret ebedelt. A magyar etelekhez valo hozzaferes hianya az egyik oka volt annak, hogy mind a foszereplo, mind a tobbi magyar idegennek ereztek magukat az emigracidban. Nemelyik kdziiluk nem tudta elviselni az ezzel jaro fesziiltseget, es az elkeriilhetetlen bbrtonbiintetes ellenere ugy dontbttek, hogy visszaternek Magyarorszagra. Masok messzebb mentek - az Egyesiilt Allamokba es Kanadaba, es meg masok „meg messzebb [...], ameddig csak el lehet menni, at a nagy hataron (Kristof, 2007): „Ez a negy altalam ismert szemely szamiizetesiink elso ket eveben lett ongyilkos. Az egyik altatokkal, a masik gazzal, a tovabbi ketto kotellel. A legfiatalabb tizennyolc eves volt. Gizellanak hivtak.” (Kristof, 2007) Szinten az etelrol, mint a migrans identitasanak alakito tenyezojerol, beszel egy masik francia nyelven irodott mu, amelynek szerzoje a Parizsban sziiletett, magyar szarmazasu ujsagiro es riporter, Viviane Chocas. A 2006-ban kiadott Magyar bazar c. oneletrajzi kisregeny (Chocas, 2007) tiz rovid fejezetbol all, amelyeknek a cimei (egy kivetellel) magyar etelek nevei (pl. Bejgli, Toltott kaposzta, Galuska). Klara tortenetet meseli el, akinek a sziilei, Zsuzsa es Peter, ’56-os menekiiltek, mindent megtettek annak erdekeben, hogy a lanyuk francia nove valjon:
