Irodalmi Szemle, 2018
2018/5 - Magdalena Roguska: Étel és identitás: Identitásépítési stratégiák a magyar származású transzkulturális író(nő)k műveiben (tanulmány)
Hasonlo modon irja le a transzkulturalizmust Wolfgang Welsch, aki Johann Gottfried Herdernek a kiilonalld kulturak hagyomanyos koncepciojaval ellentetben szakitast javasol az „idegen” es a „megszokott” kategoriaiban vald gondolkodassal szemben, a sokfeleseg erdekeben, amely - velemenye szerint - jellemzobb a mai tarsadalmakra. Welsch szerint a globalizacios es a bevandorlasi folyamatok eredmenyekent egy sajatos kulturalis infiltracio jott letre, amely kovetkezteben uj, hibrid kulturalis formakkal talalkozhatunk. (Welsch, 1999, 194-197) Ezert is - mondja Arjun Appadurai - manapsag akulturakat szabalytalan, hatartalan es struktura nelkuli konstrukcioknak kell tekinteni. (Appadurai, 1996, 46) „Senki sem kerdojelezheti meg a hosszu hagyomanyok, a megszakitatlan lokalitas, a nemzeti nyelvek es a kulturalis foldrajzok kitarto letezeset” - irja Edward Said. A felelemtol es az eloiteletektol eltekintve nines semmi ok arra, hogy ragaszkodjunk ahhoz, hogy „kulonalld es megkulbnboztetett jelensegekrol legyen szo, mintha ez lenne az emberi let egyetlen celja.” (Said, 2009, 382) Tag ertelemben tehat a transzkulturalizmus nem fogadja el a kulturanak mint monolit jelensegnek a felfogasat, es azt javasolja, hogy arra figyeljiink, ami a „kulturak kdzott” talalhato, a kulturalis hatar menti tersegben, ott, ahol (legalabb) ket kultura, nyelv, irodalom talalkozik vagy iitkozik ossze. Azoknak a szerzoknek a muvei, akiket a bevezetesben emlitettem, arrol tanuskodnak, hogy mi lehet egy ilyen kulturalis fuzionak a kovetkezmenye. Tanulmanyom fd vonulatat annak elemzese jelenti, hogy a felsorolt irodalmi alkotasok fdszereploi milyen strategiak menten epitik fel identitasukat. ETEL ES IDENTITAS Az identitasepitesi folyamatok szempontjabol az eves teljes bizonyossaggal az egyik legfontosabb mindennapi tevekenyseg. Ahogyan azt az antropologusok hangsulyozzak, nemesak az a fontos, hogy mit esziink (vagy mit nem esziink), hanem az is, hogy hogyan (evdeszkozzel vagy kezzel), kivel (csaladdal, baratokkal, egyediil) es milyen celbol (az ehseg kielegitesere, uj izek kiprobalasa celjabol, iinnepi alkalmakkor).2 Az etelnek mint az identitas alakito tenyezdjenek a fontossaga attol fiigg, hogy milyen kontextusban zajlik elkeszitesenek es fogyasztasanak az aktusa. Jon D. Holtzman az emlekezet es az etel dsszefuggeseirol szold hires tanulmanyaban azt irja, hogy az egyik olyan korulmeny, amelyben ez a tevekenyseg kuldnosen fontos, a migracid. (Holtzman, 2006, 366) Holtzman a Diner altal vegzett kutatasra hivat-2 Bovebben lasd errol az „op.cit” tematikus szamat: Jedzenie i tozsamosc nr 43/2012.
