Irodalmi Szemle, 2018
2018/5 - Magdalena Roguska: Étel és identitás: Identitásépítési stratégiák a magyar származású transzkulturális író(nő)k műveiben (tanulmány)
MAGDALENA ROGUSKA ETEL ES IDENTITAS: I DENT ITASEPITESI STRATEGIAK A MAGYAR SZARMAZASU TRANSZKULTURALIS IRO(NO)K MUVEIBEN BEVEZETES A legtobb kulturaban az etel fontos szerepet jatszik a kozosseg eleteben es tagjai (nemzeti/etnikai) identitasanak a kialakitasaban. Az etel identitaskepzd funkciojanak a fontossagat a transzkulturalis irok elbeszelesei tanusitjak, azaz olyan iroke, akiknek a szemelyes tapasztalatai legalabb ket kulturahoz es nyelvhez kapcsolodnak. Az eves motivuma olyan magyar szarmazasu irok muveiben jelenik meg, mint a lengyeliil iro Krzysztof Varga, a nemet nyelven alkoto Melinda Nadj Abonji, valamint ket frankofon iro - Agota Kristof es Viviane Chocas. ELMELETI TER: TRANSZKULTURALIZMUS A transzkulturalizmus olyan elmeleti terrel keriil kapcsolatba, amelynek kulcsfogalmai a poszt- es transznemzetiseg, extraterritorialitas, nomadizmus, massag/idegenseg, ket-, tobb- es transznyelvuseg, hibridizmus, (poszt- es transzjmigracio. A fogalom elso tagja, vagyis a „transz”, a magyar at-, keresztiil-, tul- eldtagok megfeleloje, egyreszt a hatarhelyzetre, masreszt viszont az atkeles aktusara utal. A fogalom masodik tagja - a „kulturalizmus” tagabb ertelemben az un. cultural studiesra, vagyis a magyar elnevezes szerint a kritikai kulturakutatasra utal, szelesebben pedig a kulturalis identitasra, amelyet a kovetkezokeppen definialunk: az emberek csoportjanak es tagjainak az azonositasa egy meghatarozott kulturalis rendszerrel, amely bizonyos elkepzelesekbol, meggyozodesekbol es nezetekbol all, sajatos szokasokkal, valamint adott axiologiai es normativ rendszerrel. (Szczepanski, 2003) Arianna Dagnino a transzkulturalis irodalomrol szolo tanulmanyaban (Dagnino, 2013), a „transzkulturalis” fogalmanak ketfele hasznalati modjat sorolja fel. Az egyik a transzkulturalis identitasrol, illetve orientaciorol szol, amelyet „giddensi modon” kell erteni, azaz mint reflexiv projektet, amelyert az ember mint egyen felelos.1 A masodik viszont egy transzkulturalis „kritikai perspektivarol” beszel, amely szerint a kulturak „atmeneti es konfluens jellegu fuggosegi haldzatok”. (Dagnino, 2013) 1 Bovebben errol lasd: (Giddens, 2006).
