Irodalmi Szemle, 2018

2018/5 - Csehy Zoltán: Michael Tarchaniota Marullus. MIXA'HA MAPOYAAOETAPXANE I'QTHE. Egy második generációs migráns költő a reneszánsz Itáliában (tanulmány)

CSEHY ZOLTAN

MICHAEL TARCHANIOTA MARULLUS

MIXA'HA MAPOYAAOETAPXANE I'QTHE

EGY MASOOIK GENERACIOS MIGRANS KOLTO A RENESZANSZ ITALIABAN

Michael Marullus nem vilagirodalmi nagysag, holott a maga koraban nagy jovdt josoltak neki. Ami miatt ma a legtobbet emlegetik, nem is annyira a koltonek kijaro tisztelet, mint inkabb a modellnek. Sandro Botticelli 1496 tajan ugyanis nevezetes arckepet festett rola: kapcsolatukat, illetve a ket muveszeti ag kolcsonhatasat Lore Benz elemezte koriiltekintden (Benz, 2008, 169-176).

Ronsard a kedvenc koltdjenek tartotta, es egy szivhez szolo epitafiumban siratta el (Epitaphe de Marulle). Mi, magyarok elsdsorban Balassi Balint mintai kbzott tartjuk szamon az dnvizsgalat, a szamuzetes es a szerelem koltdjet (Koszeghy, 2014, 274). Balassi Julia-ciklusa elott a Balassa-kodexben a kovetkezo jegyzet olvashato: „ezek utan immar akik kovetkeznek, azokat mind kiket hazassagaba, kiket a felesigitul valo elvalasa utan szerzett. Jobb reszre a viragenekeket inkabb mind Juliarul, mely nevere azert keresztelte a szerelmeset, hogy a rfgi poetakat ebbe is kovesse. Kik kdziil Ovidius Corinnanak, Joannes Secundus Julianak, Marullus Neaeranak nevezte szeretujet” (Balassi, 2004, 85). Ez az elegikus kanon az, melyben a koltd onmagat is latni szeretne majd. Marullus helye a Balassi-fele onlattatasban azert is kulbnos, mert (a paratextusokat leszamitva) versben (Szellyel tiindokleni) egyediil ot nevezi neven, egyediil ot ereszti be nev szerint szoveguniverzumanak intimebb tereibe. A sorsiilddzdtt, bujdoso, szamkivetett katonakoltd profilja es bnstilizacioja, az brok idegenseg nyilvan rabul ejtette a folytonos letszorongatottsaggal kiizdd kdltot is. „Marullus a finom filigranmunka mestere, aki epigrammaiban valamifele szerelmi szofisztikat muvelt, s ezzel a kolteszetet intellektualis jatekka siillyesztette, nem sok vonzot nyujtva a mai olvasdnak. [...] A marullusi mesterkelt poezis ugy edzett a fegyelmezett, zart, takarekos kdltoi fogalmazasra, mint a sakkjatek a logikus gondolkodasra” - irja Klaniczay Tibor Marullus kolteszeterdl, mikozben tobbek kozt Marullus es Balassi szerelmi lirajat veti egybe hatalmas ivu tanulmanyaban (Klaniczay, 1961, 183-295).

„Marullus teljes egeszeben csiszolatlan, modoros” - vallja poetikajaban (Liber Hypercriticus VI., 4. fejezet) Scaliger, a humanista kolteszet kortars kritikusa, s nem egy szerkesztesi, kepalkotasi, retorikai hibat olvas a fejere (Scaliger, 1561,197-198, Lefevre, 2008,268-270). Ezt a „totum durus, morosus” poetat viszont Ulrike Auhagen „Catullus pudicusnak” nevezi (Auhagen, 2008, 57-66). Ez az „erenyesseg”, mely ugyanakkor Catullushoz kotheto, kisse paradox: az un. verissima lex kdltoi elvenek revidealasat jelenti, mikozben Catullus formakulturaja es kdltoi nyelve inter- es hipertextualis alapkent orzodik meg. A „kasztralt” catullusi esztetika viszont idonkent, mint latni fogjuk, onmaga parodiajaba fordul at, mihelyt a szoveget intertextualis kontextusban olvassuk. Miben all a „kasztralas” lenyege? Catullus elkiildnitette a biograf es az irodalmi, a szovegben megkepzodd ent, Marullus viszont ezt integrans egeszkent kepzeli el, meg akkor is, ha az