Irodalmi Szemle, 2018

2018/4 - SZLOVMAGY - Nagy Csilla: Változók. Tőzsér Árpád Imágók című kötetéről (kritika) / SZLOVMAGY

NAGY CSILLA VALTOZOK TOZSER ARPAD IMAGOK CIMU KOTETEROL Az Imagok Tozser Arpad 2012 es 2016 kbzott keletkezett verseibol ad valogatast, te­­hat olyan korpuszt kdzol, amely reszben az Errol az Euphorboszrol beszelik (Kallig­­ram, 2015) cimu, dsszegyujtott verseskotet anyagaval egy iddben, reszben pedig azt kovetoen keletkezett. Mig a gyujtemenyes kotet a palyaiv - tobbe-kevesbe homogen - megrajzolasat hajtotta vegre, addig a 2016-os valogatas kaleidoszkopszeruen mu­­tatja fel azt a stilaris es poetikai sokretuseget, amelynek a szerzo birtokaban van. Az uj versek elsdsorban ter- es emlekezetpoetikat mukodtetnek: a nyelvileg, mufajilag es stilaris ertelemben rendkiviil komplex, a hagyomanyt a koltdtdl mar megszokott variabilitassal es virtuozitassal alkalmazd kotet azonban nemcsak a valds, a fiktiv es az imaginarius esemenyek es jelensegek kozdtti osszefuggesekre kerdez ra, hanem az elet es a muveszet viszonyanak altalanos ervenyu aspektusaira is. Ahogy a cimbol is kdvetkeztethetiink ra, a Tozser-kotet egyik alapveto vonatkozasi pontja Carl Spitteler Imago cimu regenye. A svajci koltd szemelye, valamint az onelet­­rajzi elemeket is hasznosito, 1906-os muve az alluziok reven jelenik meg Tozsernel: behalozza, arnyalja azt a tematikus vonulatot, amely alapvetden az Imagok szerzojenek eletrajzat helyezi a kozeppontba (a legdirektebb modon a Legylatas vagy a Szegeny Konrad, avagy 1:60 000 cimu versben). Ahogy a Spitteler-regeny, ugy Tozser kotetbeli versei is a multat a jelennel, a multbeli ent a jelenbelivel opponaljak, valamint a testi es a lelki/mentalis onazonossag egymastol valo elkiilonbozodesenek eseteit is szinre viszik (a kbtetnyito Lelek-bellebezes ciklus szovegeire ez altalanosan igaz). A versek gyerekkori esemenyeket ideznek, vagy epp egy-egy epiilet, targy, tajelem helyzeten keresztul lattatjak a valtozast, ezert a Tozser-kotet olvashato a „talalkozas egy fiatal­­emberrel” szituacidjanak ujraertelmezesekent is. Azonban a koltemenyekben tetten erheto szubjektum-koncepcio tulmutat az emlekezo es az emlekezet targyakent fel­­ttino en hierarchikus es fuggo viszonyanak erzekeltetesen. A versek egyik legizgalma­­sabb mozzanata az, hogy a szemelyiseg felepiilesere (es az identitas letesiilesere) elterd, gyakran egymasnak ellentmondo megoldasokat talalnak, amelyek mas-mas bolcseleti hatterhez, illetve elterd terminologiahoz illeszkednek. Ilyen peldaul az imago-foga­­lommal valo operalas, a Doppelganger-motivum beemelese, a jaspersi „atfogosag”- es tudat-fogalom, valamint a Descartes kartezianus test-lelek-felfogasara valo reflektalas.

Next

/
Thumbnails
Contents